Koszovói albán szélsőségesek támadást terveztek helyi szerb kolostorok ellen az ortodox karácsony idején, ám a hatóságok közbelépése miatt végül elálltak tervüktől – közölte értesülését hétfőn a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.
A karácsonyt a szerbek a múlt hét végén ünnepelték, és ilyenkor sokan látogatnak el a Koszovóban található szerb kolostorokba, illetve azok, akik az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus idején hagyták el koszovói otthonaikat, ebben az időszakban látogatnak el szülőföldjükre. A szerbeket szállító buszokat az utóbbi években szinte minden alkalommal kövekkel dobálták meg albán szélsőségesek, de az idén a látogatások elmaradtak, mert a szerb illetékesek úgy ítélték meg, a szokásosnál is nagyobb a fenyegetettség.
A Vecernje Novosti értesülései szerint a fő célpont a Visoki Decani kolostor, illetve a peci patriarchátusi kolostor volt. Mindkét templom az ortodox szerbek fő koszovói szentélye. Emellett a szerb lap úgy tudja, több, a szerb határhoz közeli észak-koszovói településen is erőszakos cselekményekre készültek albán szélsőséges csoportok, a tervüktől pedig csak azt követően álltak el, hogy a szerb biztonsági szolgálatok értesítették a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőt, a KFOR-t.
A tervezett támadásról szóló információt Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter és Ljubisa Dikovic vezérkari főnök is megerősítette, aki azt mondta: eddig minden békés és nyugodt. Reményét fejezte ki, hogy a KFOR mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Aleksandar Vulin pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb biztonsági szolgálatok megfigyelik a koszovói szélsőségeseket, különösen az UCK egykori vezetőit, valamint azokat az iszlamistákat, akik a külföldi összecsapásokban már harci tapasztalatot szereztek.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A Vecernje Novosti információi szerint a támadást az ortodox karácsonyra tervezték, de a tényleges indok az volt, hogy hamarosan megkezdi munkáját a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság, amely az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) állítólagos bűncselekményeit vizsgálná. Az UCK egykori tagjai ellenzik a testület tevékenységét. Emellett az is szélsőséges fellépésre serkentette a koszovói albánok egy részét, hogy egy pristinai bíróság elítélte Albin Kurtit, az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) alapítóját, mert 2015-ben és 2016-ban többször is könnygázgránátokkal akadályozta a pristinai parlament munkáját, és veszélyeztette képviselőtársai biztonságát. Kurtit 18 hónapi szabadságvesztésre ítélték, amit két évre felfüggesztettek.
