Nem kérnek az amerikaiakból a palesztinok

Miközben Mike Pence alelnök Izraelbe látogatott, Mahmúd Abbász elnök Brüsszelben próbált szövetségeseket szerezni.

Mahmúd Abbász palesztin elnök eközben hétfőn az Európai Unió külügyminiszteri tanácsán próbált szövetségeseket találni, méghozzá – ami a keményebb dió – az Egyesült Államok ellenében. A nyolcvankét esztendős politikus arra szólította föl Brüsszelben az uniót, ismerje el a palesztin államot. Csakhogy ehhez egyöntetű döntés volna szükséges, a tagállamok pedig nem egységesek a kérdésben, így ez nem fog megvalósulni. Esetleg számíthat arra, hogy a helyzetre reagálva az unió egyes tagjai külön-külön lépnek. Az izraeli 10-es csatorna értesülései szerint Szlovénia a következő hónapban dönthet a palesztin állam elismeréséről, Luxemburg, Írország és Belgium hasonló lépéseket fontolgat. Mahmúd Abbásznak ugyanakkor az is fontos lenne, hogy új, hiteles és erős közvetítőt találjon a béketárgyalások élére. Márpedig úgy látszik, az Európai Uniónak erre nincs étvágya. Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője minden alkalommal elmantrázza, hogy az EU kiáll a kétállami megoldás mellett, és elítéli az illegális izraeli telepek építését, de saját béketerve nincs.

Hiába a külügyminiszteri csúcs, a magyar diplomácia újra adós maradt a konkrét állásponttal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban Trump döntése nyomán csak annyit mondott, hogy az amerikaiak lépése nem változtat a magyar állásponton. Aztán viszont az ENSZ ezzel kapcsolatos szavazásán Magyarország tartózkodott. Hétfőn a tárcavezető egyetlen szót sem ejtett a tanácskozást uraló izraeli–palesztin konfliktusról, csak a líbiai migrációs fenyegetésről beszélt. Megerősítette ugyanakkor, hogy az uniós tagországok között élen járva újranyitjuk nagykövetségünket Tripoliban.

Politika vagy prófécia?

Mike Pence az egyik olyan ismert amerikai politikus, aki az evangelikalizmus tanait követi. A több protestáns egyházat is érintő vallási mozgalomhoz a lakosság igen nagy százaléka tartozik az Egyesült Államokban. Ez a hagyományokhoz és a Biblia történetiségéhez ragaszkodó irányzat különösen fontos szerepet játszott Amerika kulturális és társadalmi életében – a 19. században az oktatási és a büntetőjogi reformokra is hatással voltak. S nemcsak a múltban volt szerepük, Donald Trump megválasztásából is jócskán kivették a részüket. Az, hogy az elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok fanatikus evangelikál számára inkább vallási, mint politikai jelentőséggel bír. Hitük szerint ugyanis szó szerint értendő, hogy az ítélet napján fontos szerepe lesz a városnak, ahol a próféciák alapján a zsidók elismerik majd Jézust megmentőjükként, miután pedig ez megtörtént, nem lesz több háború a földön, és eljön majd Isten országa. (Garamvölgyi Flóra)