Nem tűnt el a jobboldali radikális Arany Hajnal

Két kitörési pontja lehetne a bűnszervezetnek is tartott erőnek: a migráció és a macedón kérdés. De nem várható az erősödése.

Futótűzként terjedt el a hír Görögország-szerte, hogy Alexisz Ciprasz kormánya a parlament döntése értelmében egy évszázados szabályozást módosítva korlátozza a muszlim ítélkezés joghatóságát a nagyjából százhúszezer lelket számláló, nyugat-trákiai muzulmán kisebbség körében. Az állam által hivatalosan kijelölt muftik ugyanis 1923 óta voltak feljogosítva arra, hogy az iszlám hitű lakosság körében felvetődő családjogi problémákban igazságot tegyenek – az Európai Unióban ezzel máig Görögország az egyetlen, ahol valamilyen szintű hivatalos iszlám törvénykezés létezik. A módosítás értelmében viszont csak akkor lesz ítélkezési joguk például válás vagy gyermekelhelyezés esetén, ha a fennhatóságukhoz minden érintett fél (legtöbbször értelemszerűen a férj és a feleség is) hozzájárul. A döntés egyik lehetséges magyarázata, hogy a baloldali kormány a radikális jobboldali görög szavazókat próbálná megszólítani.

Néhány évvel ezelőtt az európai szélsőjobboldal előretörésétől tartók még pont velük és pártjukkal, az Arany Hajnallal riogattak, de mára alig hallani a radikális szervezetről. A legutóbbi, decemberi közvélemény-kutatások szerint ma már csak a negyedik legnépszerűbb párt, 8 százalék körüli erőt képvisel. Mi történt vele? – erre kerestük a választ Fokasz Nikosszal.

Az ELTE szociológia tanszékének egyetemi tanára rámutatott,

az Arany Hajnal támogatottsága nem változott, 2012 óta minden egyes voksoláson szinte ugyanolyan, 7 százalék körüli eredményt ért el.

Mint mondta, mivel Görögországban volt Európa-szerte az egyik legerősebb az antifasiszta mozgalom, meglepő volt, hogy 2012-ben 7 százalékot ért el a nyíltan neonáci, a testi erő alkalmazását is elfogadhatónak tartó párt – egyik képviselője 2012-ben a kommunisták szóvivőnőjét is felpofozta. Ám azóta működik a megszokás ereje, ráadásul az egyik legstabilabb politikai erő lett az Arany Hajnal. Fokasz Nikosz szerint azért csúszott vissza a negyedik helyre, mert a balközépen és a centrumban több erő – köztük az előző kormánypárt, a Paszok – összefogott, és bár még nem alakult párttá, már közösen mérik a közvélemény-kutatók.

A stabilitás egyik oka, hogy a görög társadalomnak évtizedek óta van egy olyan kisebbsége, amely nyitott a jobboldali radikalizmusra. Ez a réteg volt az, amely a világháború idején jobbnak látta a náci megszállást a kommunista hatalomátvételnél, és amelynek a leszármazottai ma az Arany Hajnal szimpatizánsainak derékhadát adják. Fokasz Nikosz kijelentette, a radikális párt megjelenése előtt a jobboldali nagy pártok képesek voltak becsatornázni e szavazókat, ám ők az utóbbi években stabilan kitartanak az Arany Hajnal mellett.

Annak ellenére, hogy sorozatosak a botrányok a párt körül. 2013 őszén a szervezet egyik szimpatizánsa meggyilkolt egy baloldali rappert, 2015 elején pedig per indult annak kivizsgálására, mennyiben befolyásolta a pártvezetés a gyilkost. – Érthetetlen, miért tart még mindig az eljárás, amelynek végén feltehetőleg a pártelnököt nem, de valamelyik pártvezetőt felelősségre fogják vonni – mondta az egyetemi tanár.

Az a január eleji hír sem rengetheti meg túlzottan az Arany Hajnalt, hogy letiltották a Twitterről. A párt persze a szólásszabadság megsértéséről, a velük egyet nem értő sajtó támadásáról beszél, de a görög sajtó sem tudja pontosan, miért történt az eset. Fokasz Nikosz elmondta, a görög közszolgálati média nem ad hírt a párt képviselőinek parlamenti beszédeiről, ha azokban gyűlöletkeltő kijelentések szerepelnek, sőt az elnök sem hívja meg őket az időnként megrendezett pártelnöki találkozókra, ahol a nemzet fontos ügyeiben egyeztetnek a parlamenti erők. Kérdésünkre, hogy ez a fajta karanténba zárás nem kontraproduktív-e, Fokasz Nikosz úgy válaszolt, annyiban az, hogy

ettől még nem csökkent az Arany Hajnal támogatottsága, igaz, nem is tudta a párt felhasználni a kirekesztettségét új szavazók megszerzésére.

Két téma jelenthet kitörési pontot az Arany Hajnal számára. Az egyik a migráció kérdése, amelyben radikális álláspontot képvisel, egyedüliként szóba hozva például az embercsempészeket. Fokasz Nikosz úgy véli, a migrációs hullámtól leginkább sújtott görög szigetvilágban mindezek miatt nőhet, és akár a tíz százalékot is elérheti az Arany Hajnal támogatottsága. A párt tesz is ezért, migránsok által elkövetett bűncselekményekről szóló álhírekkel igyekszik lázban tartani bázisát, amelyet állítólag arra is kiképez, hogyan lépjen fel a bevándorlókkal szemben akár erőszakosan is.

A másik téma a macedón–görög megbékélésé, amelyben a kormány kész gesztust tenni északi szomszédjának és elfogadni annak új nevét. Korábban Görögország blokkolta a macedónok nyugati integrációját, mert egyezik az ország és egy észak-görögországi régió elnevezése. Az Arany Hajnal a kérdésben árulásról beszél, és ez teret nyithat neki az ELTE egyetemi tanára szerint, mivel a jelenleg legnépszerűbb párt, a jobboldali Új Demokrácia is megosztott a kérdésben.

– Hosszú távon egyik sem hozhat neki új szavazókat, országosan stabilan hét százalék körül maradhat

– jelentette ki lapunknak Fokasz Nikosz.