A nyomtatott újságban rövidebb, a portálon hosszabb változatban jelent meg az interjú.
Az MTI összefoglalója szerint a kormányfő hangsúlyozta: a határvédelem 2015 óta egymilliárd euróba került, és Brüsszel egyetlen fillért sem fizet ezért. Szerinte a probléma megoldása nem az, hogy az illegálisan az EU-ban tartózkodó embereket az EU egész területén szétosszák, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.
Arra a felvetésre, hogy miközben „pénzt fogad el az EU-tól”, megtagadja a menekültek befogadását, Orbán Viktor kijelentette: a Kohéziós Alap nem ajándék, hanem egy „tisztességes kiegyenlítés”, mivel a közép-európai országok megnyitották piacukat. „Ennek abszolút semmi köze a menekültkérdéshez” – emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Törvényszék ítélete ellenére megtagadják csaknem 1300 menekült befogadását, a kormányfő azt mondta: több mint húsz tagállam nem hajtotta végre a kvótát, „mégis csak minket bírálnak, ez a kettős mérce esete”. Hozzátette: az ítélet egyébként arra az EU-határozatra vonatkozott, amely gyakorlatilag az ítélettel egy időben lejárt, és most újra kell tárgyalni.
Kérdésre, hogy különben elfogadta volna az ítéletet, azt válaszolta: „igen, mi a jogállam talaján állunk”.
A kormányfő hangsúlyozta: az EU-ba törekvőket nem muzulmán menekülteknek tekinti, hanem „muzulmán inváziós erőnek”, gazdasági migránsoknak, akik jobb életet keresnek. Magyarország felé négy biztonságos országon kelnek át, amelyek ugyan nem olyan gazdagok, mint Németország, de stabilak, ahol már „nem az életükért futnak”.
Orbán Viktor kiemelte: az érkezők illegálisan törték át a határt, „nem menekülthullám volt, hanem egy invázió”. „Soha sem értettem, hogy egy olyan országban, mint Németország – amely számunkra a fegyelem és a jogállamiság legjobb példája – hogyan ünnepelhették valami jó dologként a káoszt, az anarchiát és a határok illegális átlépését” – jelentette ki.
A menekültkérdés politikailag ugyan európai probléma, szociológiailag azonban német – mondta a miniszterelnök, kiemelve, hogy minden menekült Németországba akar menni, „német életet szeretne”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nép nem szeretne migrációt. „Az én felfogásom szerint nem lehetséges az, hogy a népnek egy alapvető témával kapcsolatban van egy akarata és a kormány megtagadja azt, hogy ennek az akaratnak megfeleljen. Itt az ország szuverenitásáról és kulturális identitásáról beszélünk. Meg kell őriznünk azt a jogot, hogy eldönthessük, ki élhet magyar területen.”
Kifejtette: a muzulmánok nagy száma párhuzamos társadalmakhoz vezet, mivel a keresztény és a muzulmán társadalom soha sem fog összekapcsolódni, a multikulturalizmus csak illúzió. „Mi nem szeretnénk ilyesmit. És nem szeretnénk, hogy bármit ránk erőltessenek” – emelte ki.
Orbán Viktor szerint napjainkban az jelenti a legnagyobb fenyegetést az EU-ra, hogy Brüsszel „trükkösen próbál” nemzeti szuverenitásokat magához vonni. Hangsúlyozta ugyanakkor: még ha kritizálják is a brüsszeli elitet, magatartásuk akkor sem Európa-ellenes.
Szerinte „az EU egy csodálatos projekt, amelynek szívesen vagyunk a része, és amelyben maradni fogunk”.
A Bild felvetésére, hogy plakátkampányt folytat „ősellensége”, Soros György ellen, a kormányfő úgy reagált, hogy Soros György – „aki a kaszinókapitalizmus révén szerezte vagyonát, állam nélküli államfőnek tekinti magát” – szintén kampányt folytat a magyar kormány ellen, és ebben semmi sem korlátozza. „Ez egy nyílt vita, amely éppen a sajtószabadság bizonyítéka” – mondta, hozzátéve: a milliárdos 60 nem kormányzati szervezetet (NGO) pénzel, amely támogatja a migrációt. „Itt nem a vélemény szabadságáról, hanem nemzetbiztonságról van szó, és nekem fel kell lépnem.”
Szintén kérdésre válaszolva jelezte: nem gondolja, hogy a német sajtó szabadabb lenne, mint a magyar. „A magyar sajtó 80 százalékban magántulajdonban van, és egy jelentős része erősen kritikus a magyar kormánnyal szemben” – emelte ki, hozzátéve, az Európai Bizottság is „írásba adta, hogy médiatörvényünk megfelel az EU-s szabályoknak”.
Arra a felvetésre, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) múlt hét végi, seeoni tanácskozásának díszvendége volt, amit többen kritizáltak, köztük Martin Schulz szociáldemokrata pártelnök, a miniszterelnök kifejtette: mindig tisztelte Martin Schulzot, „mert ő egy jó harcos”. Szerinte azonban két különböző dolog harcosként szórakoztatónak lenni és felelősséget vállalni egy ország politikájának alakításában.
„Mi úgy gondoljuk, hogy több tiszteletet érdemlünk” – jelentette ki. Hozzátette: Magyarország az utóbbi évtized kevés sikertörténetének egyike. 2010-ben a munkanélküliség rátája 12 százalék volt, most kevesebb mint 4. A gazdasági növekedés 4 százalék felett van, míg 2009-ben még 6 százalékos volt a visszaesés. A költségvetés hiánya jóval 3 százalék alatt van – sorolta. „Ha tisztességesen ítélnek meg bennünket, akkor egész jók vagyunk” – jelentett ki a kormányfő.
Martin Schulz pénteki interjújában a Bildnek egyebek mellett azt mondta: veszélyes logikát követ Orbán Viktor magyar miniszterelnök a menekültpolitikában. Szerinte Magyarország és Lengyelország „újabban talán Ausztria támogatásával” úgy tesz, mintha a menekültek ügye csak a németekre tartozna, ami elfogadhatatlan. Megengedhetetlen, hogy miközben néhány európai uniós tagállam, mint Németország nagy erőfeszítéseket tesz, mások egyetlen menekültet sem hajlandók befogadni – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy nem nemzeti hatáskörről van-e szó, azt mondta, Orbán Viktor „veszélyes logikája” két következményhez vezetne: az egyik az „európai menekültpolitika vége”, a másik pedig az, hogy továbbra is Németország viselné a legnagyobb terhet. Hozzátette, hogy a magyar kormányfő „megtorpedózza a menekültek elosztását, országának csupán 1920 menekültet kellene befogadnia, de őt nem érdekli az EU-s jog”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német pártelnök kijelentéseire úgy reagált: azt remélték, hogy Martin Schulz valóságérzékelése visszatér azzal, hogy ő maga visszatért „a brüsszeli buborékból a német valóságba”.
„Erről a reményről azonban végérvényesen bebizonyosodott, hogy alaptalan volt. Martin Schulz az alapvető tényekkel sincs tisztában. Pozíciója ugyanakkor kényelmes, hiszen egy olyan ország polgára, amely élvezi annak előnyeit, hogy Magyarország komoly erőfeszítésekkel, az európai jognak érvényt szerezve védi a schengeni övezet külső határát. Martin Schulz tehát a valamennyi német polgárt is védő Magyarországot gáncsolja folyamatosan hátulról” – jelentette ki a miniszter.
Csütörtökön mi is beszámoltunk arról, hogy hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az Európai Bizottság kötelező kvótaügyi keresete a Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ezt követően azt mondta, az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben.
