Róháni odaszólt az iráni keményvonalasoknak

Szerinte az országban zajló tüntetések többről szólnak, mint gazdasági követelésekről.

A december végén kirobbant kormányellenes iráni tiltakozások a 2009-es tömegtüntetések óta a legnagyobb kihívás elé állították az iszlám köztársaság rendszerét.

– Az események félreértelmezése volna és az iráni nép megsértését is jelentené, ha azt mondanánk, hogy mindössze gazdasági követeléseik vannak – idézte Róhánit a félhivatalos Tasznim hírügynökség. – Az embereknek, gazdasági, politikai és társadalmi követeléseik vannak – tette hozzá a reformernek és mérsékeltnek mondott 69 éves politikus, akinek a tavalyi elnökválasztáson sikerült elérnie újraválasztását a Nyugat-ellenes konzervatívokkal szemben.

– Egyszerűen el kell fogadnunk azt a tényt, hogy a népé az utolsó szó – mutatott megértést a tüntetők felé Róháni. Mint mondta, a politikusok között nincsenek szentek, ezért nincsenek védve a bírálattól. Az építő jellegű kritika ráadásul hasznos a politikai vezetés számára is, hiszen „az embereknek törvényes joga van tőlünk követelni, hogy lássuk, meghallgassuk őket és teljesítsük követeléseiket\".

Róháni utalt arra is, hogy a zavargásoknak van egy generációs vetülete is, hiszen a tüntetések élén 25 éves fiatalok álltak.

– Nem választhatunk meg egy életmódot, hogy aztán azt mondjuk a két nemzedékkel utánunk jövőknek, ti is éljetek így. Lehetetlenség ... a fiatalok nemzedékének az életről és a világról vallott felfogása eltér a miénktől – emelte ki Róháni, követelve az őrizetbe vett diákok szabadon engedését.

Az iráni államfő egyben elutasította a keményvonalas politikai erők követelését, hogy tartósan korlátozzák a közösségi médiához és az üzenetküldő szolgálatokhoz való hozzáférést.

A kormányellenes tüntetők ezeken a platformokon keresztül szervezkedtek. A tiltakozási hullám lanyhulásával a hatóságok feloldották az Instagram korlátozását, de az irániak körében népszerű Telegram internetes közösségi oldal továbbra sem érhető el.

Morteza Muszavian, a kulturális tárca számítástechnikai részlegének vezetője szerint mintegy 9000 vállalkozást érint a Telegram hatósági blokkolása. A 80 milliós lakosú Irán fele ezt az üzenetküldő szolgáltatást használja.

Az állami televízió a nap folyamán felvételeket sugárzott több iráni városból, ahol kormánypárti tüntetések zajlottak. Ezeken a megmozdulásokon a rendszer támogatói plakátokat emeltek magasba Ali Hamenei ajatollahnak, az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének arcképével.

Az iráni Forradalmi Gárda vasárnap jelentette be, hogy a biztonsági erők véget vetettek az ország ellenségeinek tulajdonított kormányellenes tüntetéseknek.

A több mint egy hete indult tiltakozó mozgalom során iráni illetékesek szerint 22 ember halt meg. Az elégedetlenségi hullám több mint 80 településre terjedt ki, ahol fiatalok és munkások ezrei vonultak az utcára a korrupció, a munkanélküliség, a szegények és a gazdagok között egyre mélyülő szakadék miatt tiltakozva. Különböző értesülések szerint 1000 és 1800 közé tehető az őrizetbe vettek száma. A tüntetéseken egyre többen követelték a 78 éves Ali Hamenei lemondását. Hamenei a fegyveres erők főparancsnoka, ő jelöli ki a legfontosabb bírákat, a kulcsfontosságú tárcák élére az ő jóváhagyásával kerülhetnek miniszterek, s nem utolsó sorban övé az utolsó szó az iráni külpolitikában. Az iráni elnöknek hozzá képest elenyésző a hatalma.

Hamid Sahriari igazságügyi miniszter-helyettes szerint a kormányellenes aktivisták összes vezetőjét sikerült azonosítani és kézre keríteni. Hozzátette: szigorúan megbüntetik őket, akár halálbüntetésre is számíthatnak.

Két iráni parlamenti képviselő hétfőn azt állította, hogy egy 22 éves aktivista meghalt a börtönben. A büntetés-végrehajtási intézetek vezetéséért felelős Musztafa Mohebbi megerősítette a halálesetet, azt mondván, hogy a fiatal felakasztotta magát a börtön mellékhelyiségében.