Ausztrália nem tud arról, hogy harcolna a Soros-terv ellen

Ausztrália büszke a multikulturalizmusra és egyelőre nem tervezi újranyitni budapesti nagykövetségét.

Szijjártó azonban úgy véli, a civilek a kerítés miatt támadják Magyarországot. – A Transparency International nem véletlenül csak Magyarországot és Bulgáriát minősítette le, ez ugyanis az a két ország az Európai Unióban, amely kerítést épített az illegális bevándorlás megállítására – mondta a külügyminiszter. Hozzátette, a kormányt nem érdekli sem a zsarolás, sem a nyomásgyakorlás. – Ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van – tette hozzá.

A magyar külügyminiszter ezzel a Rogán Antal által korábban megemlített „Soros-ügyről” a valamivel diplomatikusabb menekültválságra terelte vissza a szót. Ez utóbbi központi témája volt a Julie Bishop ausztrál külügyminiszterrel folytatott találkozónak, mindkét fél kitért rá. Magyarország példaként tekint az úgynevezett „ausztrál modellre”, vagyis a kontinensnyi ország korábban sokat kritizált migrációs politikájára, miszerint beutazási kérelmeik elbírálásáig Ausztrália a bevándorlókat harmadik országokban, szigeteken telepíti le. Az is előfordult, hogy a menekülteket szállító, embercsempész-hajókat Canberra erővel fordította vissza.

– Ahogyan Ausztrália visszafordította az embercsempészek illegális bevándorlókat szállító hajóit, úgy ezt kellene tenni a Földközi-tengeren is – jelentette ki Szijjártó Péter. A külügyminiszter észszerű lépésnek tartja, hogy Ausztrália külső helyszíneken dolgozza fel a menedékkérelmeket, véleménye szerint az EU-nak is külső hotspotokon kellene ezt megtennie.

A méltató szavak ellenére Julie Bishop nem viszonozta Szijjártó lelkesedését. Hangsúlyozta, Ausztrália a legsikeresebb multikulturális ország a világon, állampolgáraik fele született külföldön, vagy vannak a tengerentúlon élő rokonai.

– A második világháború óta Ausztrália mintegy 865 ezer menekültet fogadott be – szögezte le Bishop, hozzátéve, hogy országa mindig is érzékeny volt a migráció problémájára. – Mi nem akarunk kioktatni más országokat a migráció kezeléséről, de a gyakorlatunk példamutató lehet. Továbbra is befogadjuk azokat, akik humanitárius okokból segítségre szorulnak, és nyitottak vagyunk minden bevándorlóra, aki a kormány által megszabott keretek között érkezik az országba – jelentette ki az ausztrál külügy első embere.

A multikulturalizmusára büszke Ausztrália és a gyűlöletkampányai miatt nemzetközi össztűz alá vett magyar kormány kapcsolatépítésének nemcsak ideológiai, de geopolitikai korlátai is vannak. Julie Bishop szerdán érkezett Magyarországra, aznap este a Külgazdasági és Külügyi Intézetben ismertette Ausztrália külpolitikai programját. Tizennégy év után Canberra tavaly novemberben állt elő új stratégiájával, ami a „Nemzetközi jogon nyugvó világrend fenntartása” címet kapta. Bishop előadásában hangsúlyozta, a geopolitikai viszonyok átalakulása elsőként az indo-csendes-óceáni térséget veszélyezteti. – A tíz legnagyobb katonai erővel rendelkező országból öt jelen van a régióban, a nukleáris fegyvereket birtokló kilenc országból pedig hat van a térségünkben – mondta. Ausztrália számára jelenleg Kína térnyerése jelenti a legnagyobb gondot. Bishop ezzel kapcsolatban elmondta, bár Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztráliának, mint fogalmazott, „a kölcsönös gazdasági függőség nem minden esetben jelenti a konfliktusok megoldását”. Kína ráadásul a kereskedelmi szempontból Ausztrália számára is fontos Dél-kínai-tengeren terjeszkedik.

Korábban lapunk is írt arról, hogy Peking mesterséges szigeteket épít a több ország által vitatott térségben, a nemrég napvilágot látott felvételek ráadásul arról tanúskodnak, hogy katonai objektumokat telepít. Az Egyesült Államok és szövetségesei jogsértő magatartásnak minősítik: amerikai hadihajók rendszeresen vágnak keresztül a Peking által sajátjának vallott vizeken. Múlt héten pedig Ausztrália is csatlakozott az erőfitogtatáshoz, a brit haditengerészet egy hajója ugyanis onnan indul majd el, hogy az amerikai gyakorlathoz hasonlóan provokáljon.

Magyarország azonban a Dél-kínai-tenger ügyében Peking oldalán áll. 2016 júliusában a hágai Állandó Választottbíróság a térséget illető egyik nemzetközi jogvitában Kína kárára döntött, az Európai Unió ennek apropóján közös nyilatkozatban ítélte volna el Peking terjeszkedését. Később azonban kiderült, a közös nyilatkozatot három ország, közöttük Magyarország elgáncsolta. Szijjártó Péter akkor azzal magyarázta a lépést, hogy álláspontjuk szerint európai országoknak nem kellene beleszólnia délkelet-ázsiai térség vitáiba.

A Külgazdasági és Külügyi Intézetben tartott előadása után a fent említettek miatt megkérdeztük Julie Bishopot, Ausztrália miként értékelte Magyarország fellépését. – Nagyon csalódottak voltunk, hogy az Európai Unió nem tudta támogatni a hágai Állandó Választottbíróság döntését – válaszolta. Az ausztrál külügyminiszter hozzátette, a Dél-kínai-tengeren zajló vitának megvannak a nemzetközi jogi keretei, az ausztrál kormány külpolitikai programja pedig éppen a betartása mellett foglal állást.

Ausztrál forrásaink sem tudták megmondani, mi lehet az oka annak, hogy Julie Bishop hazánkba látogatott – ausztrál külügyminiszteri minőségében első alkalommal. Főleg annak függvényében furcsa, hogy Bishop európai körútján – London után és Ljubljana előtt – két napot is szánt Budapestre, úgy hogy itt nincs nagykövetsége a csendes-óceáni szigetországnak. Néhány hónappal Bishop külügyminiszterré válása előtt, 2013 májusában – a jelenleg is kormányzó a konzervatív liberális–nemzeti koalíció döntéseként – költségvetési megszorítások részeként bezárták a budapesti külképviseletet. – Remélhetőleg ez átmeneti intézkedés lesz, és Ausztrália hamarosan újra megnyitja budapesti külképviseletét – mondta akkor Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.

Öt év eltelt, de semmi változás nem történt, nem csoda, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szerdán, Bishop részvételével megrendezett háttérbeszélgetésen a testület és a Mol ügyvezetője, Fasimon Sándor kétszer is utalgatott arra félig viccesen, mennyire örülne a magyar fél a nagykövetség újranyitásának. Az ausztrál külügyminiszter elmondta, valóban segítene, ha lenne Budapesten ausztrál nagykövetség, ám hozzátette: a távolság ma már nem okoz akadályt. Julie Bishop szavaiból azt lehetett kiérezni, hogy nem tervezik újranyitni a követséget, hiszen ausztrál léptékben nézve a közelben két külképviseletük is van: Bécsben és Varsóban. A kérdés a csütörtöki magyar–ausztrál sajtótájékoztatón sem került szóba.

Ugyanezen a háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy Julie Bishop három okból látogatott Magyarországra: hogy javítson a történelmileg egyébként is erős bilaterális viszonyon, hogy találkozzon az általa „érdekes csoportosulás”-ként leírt visegrádi államok külügyminisztereivel, valamint azért, hogy maga mellé állítsa az Európai Unió és Ausztrália közti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében a V4-eket. Mint mondta, e szerződés könnyebbé és olcsóbbá tenné a kereskedést Ausztráliával, számításaik szerint akár 33 százalékkal is nőhetne a volumen (2016-ban 9,3 milliárd forint volt a behozatal, 126,2 milliárd pedig a kivitel értéke). (F. B.)