„Tavaly világszerte több válsághelyzettel kellett szembenéznünk, a vezetőink ezekre válaszul gyűlölettel és félelemmel teli jövőképet mutatnak nekünk. Ez persze megerősíti a fanatikus gyűlölködőket, de náluk sokkal több embert mozgósít arra/azért, hogy egy jobb világért dolgozzon” – állapította meg Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
Az emberi jogi szervezet csütörtökön adta ki 2017/2018-ról szóló éves jelentését, amiben az egy évvel korábbi helyzethez képest is jelentős általános romlásról számolnak be: a különféle kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden táján érezteti hatását, és komoly fenyegetést jelent mindenkire nézve. A 2017/2018-as jelentés magyar nyelvű kivonatát ide kattintva lehet elolvasni.
„Az Egyesült Államok nyíltan gyűlöletre építő politikája tavaly januárban odáig jutott, hogy megpróbálta kitiltani több, elsősorban muszlim többségű ország lakóit Amerikából. Ez megágyazott az év jellemző trendjének: a világ számos pontján vezető politikusok a félelemre és gyűlölete építve próbálnak meg szavazatokat szerezni vagy a pozíciójukat megerősíteni”
– mondta Salil Shetty. „Tavaly láttuk azt is, hova vezethetnek ezek a gyűlöletkampányok, és az általuk felheccelt emberek erőszakos cselekményei: augusztus végétől kezdve a szemünk előtt bontakozott ki a mianmari katonai erők rohingják elleni horrorisztikus etnikai tisztogatása.”
A magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a csúfos 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.
A 2016-os évről még úgy írt az AI Magyarország, hogy a magyar állam több területen – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.
Ez a megállapítás sajnos a 2017-es évre is érvényes a szervezet szerint: folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, többek között március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélküli kiskorúak jelentenek. A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden illegális belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, vagyis az Országgyűlés törvényesítette a jogellenes visszaküldéseket.
A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian lecsökkent: 2017 végén napi 5-5, azóta 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak. A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozása pedig azt jelenti, hogy 6000-8000 ember rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszélyének.
A jelentés kitért arra is, hogy Magyarország súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára – a felsőoktatási törvény módosítása elsősorban a Közép-Európai Egyetemet (CEU) hozta rendkívül nehéz helyzetbe.
„Küzdelmes év van mögöttünk, és sajnos minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója is.
Iván szerint „elképesztően szomorú azt látni, hogy bár azt gondoltuk, ennél már nem lehet rosszabb a Magyarországra érkező menekültek és migránsok helyzete, a hatóságoknak még ezen is sikerült sokat rontaniuk a kegyetlen és jogsértő fogvatartással és a visszaküldésekkel. Azokat a szervezeteket pedig, amelyek ezeknek az embereknek próbálnak meg segíteni vagy felemelik szavukat a jogsértések ellen, minden lehetséges eszközzel megpróbálják elhallgattatni”.
„Ne legyenek kétségeink, a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő civilellenes törvényjavaslat-csomag egyetlen célt szolgál: hogy elhallgattassák a kritikus hangokat, és eltiporják azokat, akik másként gondolkodnak. Ez az Európai Unióban elfogadhatatlan” – figyelmeztet a jogvédő szervezet hazai igazgatója.
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a világon milliók számára jelent egyre nagyobb kihívást, hogy hozzájussanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a lakhatás, élelem vagy orvosi ellátás. Amennyiben a kormányok nem számolják fel a szegénység és egyenlőtlenség kiváltó okait, nagy esély van rá, hogy a nagyon komoly tiltakozások kezdődjenek.
Salil Shetty, az Amnesty főtitkára emlékeztet rá, hogy a világ minden táján emberek milliói kényszerülnek arra, hogy elviselhetetlen körülmények között éljenek, mert nem jutnak hozzá megfelelő élelemhez, tiszta vízhez, egészségügyi ellátáshoz és lakáshoz. Ha az embereket megfosztják ezektől a jogaiktól, az komoly kétségbeesést szül – Venezuelától Iránig annak vagyunk a tanúi, ahogyan rémisztő méreteket ölt a társadalmi elégedetlenség.
Ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, a kormányoknak azzal kellene inkább foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra. Kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt jelentő más szereplőket – véli Shetty, aki úgy látja, hogy egyre többen emelik fel a szavukat, és kezdik követelni egy igazságosabb társadalom létrehozását.
###HIRDETES###
