Miközben a magyar kormány részéről már hazánk orosz függőségének megszűnéséről beszélnek, Romániában pedig a leghisztérikusabb híradások arról szólnak, hogy a magyarok felvásárolják az ország földgáztartalékait, valójában még nem született kötelező érvényű megállapodás arról, hogy Magyarországra román energiahordozó érkezne a jövőben. Napokkal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy Románia 2021–2022-től mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki és exportál évente, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. „Bejelenthetem, hogy Magyarországon az orosz gázmonopólium korszaka véget ér” – szögezte le akkor Orbán.
Úgy tudjuk, a kétoldalú gázüzlet témájában mindössze annyi történt eddig, hogy két magyar cég, nevesül a MET és az MFGT lefoglalta a jelenleg még ki sem épült, Románia felől Magyarországra gázt szállítani hivatott vezeték első ütemének kapacitását, éves szinten 1,75 milliárd köbmétert. A román médiában ráadásul már azt közölték, hogy a készülő második ütemmel együtt létrejövő 4,4 milliárd köbméteres kapacitásból is elkelt már 3,73 milliárd, amelyet szerintük két, meg nem nevezett cég szerzett meg – kizárásos alapon ugyanarról a két vállalatról lehet szó. Az üggyel kapcsolatban a MET részéről nem kívántak lapunknak nyilatkozni, míg az MFGT nem válaszolt megkeresésünkre. A vezeték első üteme a tervek szerint 2019 végére készül el, a második viszont csak 2022 végére lehet kész.
A helyzet egyszerű: ha a románoktól gáz érkezik ezen a vezetéken át Magyarországra, ez a két cég kereskedhetne vele. A csavar az egészben viszont az, hogy ezen megállapodás alapján még nem biztos, hogy érkezik egyetlen köbméter is. Annak ellenére is így van ez, hogy a vezetéket aligha azért építik, hogy aztán üresen álljon.
A kapacitás ily módon történő lefoglalása egy új gázvezeték esetében rutineljárásnak számít. A nyertes cégek pedig nagyon jó pozícióba kerülnek: az itt érkező gázzal kereskedhetnek, vagyis szabályozzák, hogy mennyiért adják el, de azzal, hogy az érkező nyersanyag mennyiségét is ők határozhatják meg, a magyarországi kínálat mértékének befolyásolásával a nagykereskedelmi árakra is jelentős hatással lehetnek.
Bár kétségtelenül van előrelépés az üzletet érintően, hogy ténylegesen jön-e pár éven belül román gáz, arról még nagyon kevés konkrétum tudható, az orosz gázmonopólium végét jósolni pedig enyhén szólva barokkos túlzás. Pedig ha valóban évi négymilliárd köbméter román gáz érkezne, az a hazai fogyasztás majdnem 40 százalékát fedezné, ez pedig jelentősen lazítana az orosz monopóliumon. Ennek ellenére, bár Romániában a közelmúltban több új gázlelőhelyet is feltártak, délkeleti szomszédunk még csak most próbál a saját lábára állni, hiszen eddig telente maga is földgázt kényszerült importálni máshonnan, hogy kielégítse saját igényeit.
A román–magyar ügylet tehát korántsem tekinthető véglegesnek, ám a budapesti kormánynak még így is jó oka lehet arra, hogy kész tényként beszéljen a több milliárd köbméternyi román gáz érkezéséről. Egyrészt a hazai közvélemény számára is jól hangzik, ha lazítunk egy kicsit az orosz függésen, másrészt a román üzlet megpendítésével a kabinet próbálhat Moszkvával szemben is jobb alkupozícióba kerülni – ha van valami alternatíva, talán kedvezőbb feltételeket sikerül kicsikarni az orosz gázvásárlás terén is. A magyar kormány érezhetően elkezdte erőltetni az orosz gázon kívüli lehetőségek hangsúlyozását, a román ügy mellett Szijjártó Péter külügyminiszter pont kedden beszélt arról, hogy 2021-től már a lengyelekhez szállított amerikai gázból is vennénk. Lengyelországba egyébként az amerikaiak cseppfolyós halmazállapotban (lng) szállítanak gázt, igaz, egyelőre elhanyagolható mennyiségűt. Ezek az alternatív források azonban ár szempontjából képtelenek versenyezni az oroszokkal, vagyis olcsóbban nem érkezne gáz, ám a több helyről érkező nyersanyaggal Magyarország energiabiztonsága máris kedvezőbbnek hatna.
Érdekesség, hogy a Romániát és Magyarországot összekötni hivatott a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) vezetéket eredetileg a Fekete-tengertől Magyarországon át Ausztria és Közép-Európa legjelentősebb gáztermináljáig, Baumgartenig, tervezték kiépíteni. Csakhogy a magyar partner, a Földgázszállító (FGSZ) Zrt. ettől az utóbbi időben elállni látszik. Nem kizárt, hogy Magyarország célja tízéves távlatban az, hogy nálunk alakuljon ki egy több forrásból származó – orosz, román és esetleg amerikai cseppfolyós – földgázon alapuló piac, melyet aztán Szerbia, Szlovákia vagy éppen Ukrajna felé kínálhatunk eladásra.
A román külügyminisztérium eddig nem válaszolt lapunk gázügyletre vonatkozó megkeresésére. Közben a romániai földgázvezeték-rendszert működtető Transgaz állami vállalat a bukaresti Hotnews hírportállal nem csak azt közölte, hogy a BRUA évi 3,73 milliárd köbméter földgáz szállítási kapacitását két cég lekötötte a 2022–2037 közötti időszakra, de azt is, hogy az érintett cégek 2018. december 14-éig élhetnek visszalépési jogukkal, és ha a határidőig ezt nem teszik meg, a megállapodások életbe lépnek.
