A nyomozás engedélyezéséről szóló dokumentumok közül hármat James Comey, az FBI tavaly májusban menesztett igazgatója, egyet pedig a múlt héten távozó volt helyettese, Andrew McCabe írt alá. A nyomozást jóváhagyták az igazságügyi minisztérium vezetői is: kézjegyét adta Sally Yates, az Obama kormány kinevezettje, aki 2017 januárjáig ügyvezetőként irányította a tárcát, majd utódja, Dana Boente, végül Rod Rosenstein is, akit tavaly márciusban neveztek ki miniszterhelyettesnek.
A feljegyzés szerint az igazságügyi minisztérium és az FBI tisztában volt azzal, hogy a Steele-dossziét a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezetőtestülete) és Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje kampánystábja finanszírozta, ám ezt a kapcsolatot egyáltalán nem fedte fel a nyomozati anyagban. Nem szóltak arról sem, hogy Christoper Steele személyesen rendkívüli ellenszenvvel viseltetett Donald Trumppal szemben, és az igazságügyi tárca egyik tisztségviselőjének el is mondta, „kétségbeesett, nehogy Donald Trumpot válasszák elnöknek”.
A dokumentum azt állítja, hogy az FBI tisztségviselői visszaéltek a külföldi hírszerzési tevékenységet szabályozó FISA-programmal, és így figyelték meg Page Cartert, a Trump-kampány külpolitikai tanácsadóját. A FISA értelmében ugyanis csakis akkor lehet amerikai állampolgárral szemben titkos nyomozást folytatni, ha széles körű és meggyőző bizonyítékok utalnak rá, hogy külföldi kormányzat ügynöke. A megfigyeléshez szükséges felhatalmazást egy erre a célra létrehozott különleges bíróság adja meg, az FBI azonban elhallgatta a bíróság előtt, hogy a Steele-dossziét Trump politikai riválisai finanszírozták.
