Az elnök döntését Raj Shah, a washingtoni Fehér Ház helyettes szóvivője jelentette be – tudósít az MTI.
A dokumentum eddig titkosított információkat tartalmaz az FBI feltételezett túlkapásairól. A szöveg azt vélelmezi, hogy az FBI – hatáskörét túllépve – a 2016-os elnökválasztási kampány idején, majd utána is jogtalanul lehallgatta Trump kampánycsapatát, és Trumppal szemben elfogultan nyomozott az elnökválasztási folyamatba történő vélt orosz beavatkozás ügyében.
A négyoldalas feljegyzést a Devin Nunes kaliforniai republikánus képviselő vezette képviselőházi hírszerzési bizottság állította össze. A bizottság jóváhagyása után a Fehér Ház kezében volt a döntés, hogy nyilvánosságra hozzák-e. Az igazságügyi minisztérium, az FBI és demokrata párti politikusok hevesen ellenezték, arra hivatkozva, hogy a feljegyzés lényeges adatokat nem tartalmaz, félrevezeti az amerikai közvéleményt, és veszélybe sodorja a nemzet biztonságát is, célja pedig az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, Rod Rosenstein lejáratása és végső soron az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokat folytató különleges bizottság vezetője, Robert Mueller ellehetetlenítése. A hírszerzési bizottság republikánus politikusai viszont azzal érveltek, hogy feltárómunkájuk során „komoly mulasztásokra” bukkantak, melyekről tájékoztatni kell a közvéleményt.
A nyilvánosságra hozatal előtt Christopher Wray FBI-igazgatónak lehetősége volt betekinteni a dokumentumba.
Donald Trump elnök pénteken reggel Twitter-bejegyzésben ostorozta az FBI-t és az igazságügyi minisztériumot, azt állítva, hogy politizáltak, és a demokrata pártiaknak kedveztek a republikánusok ellenében.
A Fehér Ház döntése után egy órán belül a hírszerzési bizottság nyilvánosságra is hozta a jelentést. Kiderül belőle, hogy az úgynevezett Steele-dosszié volt az, amelynek nyomán 2016 októberében az FBI megindította a titkos lehallgatással is járó nyomozást, először Carter Page, Trump tanácsadója, majd kampányának más tagjai ellen. A Steele-dossziét egy volt brit hírszerző, Christopher Steele állította össze Trumpról, eleinte néhány republikánus politikus kérésére, majd a demokraták finanszírozásával.
A nyomozás engedélyezéséről szóló dokumentumok közül hármat James Comey, az FBI tavaly májusban menesztett igazgatója, egyet pedig a múlt héten távozó volt helyettese, Andrew McCabe írt alá. A nyomozást jóváhagyták az igazságügyi minisztérium vezetői is: kézjegyét adta Sally Yates, az Obama kormány kinevezettje, aki 2017 januárjáig ügyvezetőként irányította a tárcát, majd utódja, Dana Boente, végül Rod Rosenstein is, akit tavaly márciusban neveztek ki miniszterhelyettesnek.
A feljegyzés szerint az igazságügyi minisztérium és az FBI tisztában volt azzal, hogy a Steele-dossziét a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezetőtestülete) és Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje kampánystábja finanszírozta, ám ezt a kapcsolatot egyáltalán nem fedte fel a nyomozati anyagban. Nem szóltak arról sem, hogy Christoper Steele személyesen rendkívüli ellenszenvvel viseltetett Donald Trumppal szemben, és az igazságügyi tárca egyik tisztségviselőjének el is mondta, „kétségbeesett, nehogy Donald Trumpot válasszák elnöknek”.
A dokumentum azt állítja, hogy az FBI tisztségviselői visszaéltek a külföldi hírszerzési tevékenységet szabályozó FISA-programmal, és így figyelték meg Page Cartert, a Trump-kampány külpolitikai tanácsadóját. A FISA értelmében ugyanis csakis akkor lehet amerikai állampolgárral szemben titkos nyomozást folytatni, ha széles körű és meggyőző bizonyítékok utalnak rá, hogy külföldi kormányzat ügynöke. A megfigyeléshez szükséges felhatalmazást egy erre a célra létrehozott különleges bíróság adja meg, az FBI azonban elhallgatta a bíróság előtt, hogy a Steele-dossziét Trump politikai riválisai finanszírozták.
