Két napon át tartó, indulatos és vulgáris felszólalásoktól sem mentes vita után bizalmat szavazott hétfőn este a pozsonyi törvényhozás a hatalmon lévő szlovák koalíció új összetételű kormányának. A Peter Pellegrini vezette új kabinet tagjait még csütörtökön nevezte ki Andrej Kiska államfő.
Az új szlovák kormány 81 igen vokssal, 61 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett kapott bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozásban. Az új kormánynak – a várakozásoknak megfelelően – nem szavazott bizalmat a parlamenti ellenzék két legnagyobb pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű csoportosulás, továbbá a Család Vagyunk nevet viselő ellenzéki párt sem.
A szavazás eredménye gyakorlatilag előre borítékolható volt, tekintve, hogy a Robert Fico vezette Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd alkotta hármas kormánykoalíció már a múlt héten bemutatta az államfőnek azokat a képviselői aláírásokat, amelyekkel bizonyították, hogy az akkor még alakulóban lévő kabinet bizalmat kap majd a parlamentben. Ennek ellenére két teljes napon át tartott a törvényhozás vitája a korábbihoz képest érdemi változtatásokat nem tartalmazó kormányprogramról, de leginkább az ahhoz nem kötődő, az SaS és az OLaNO által felhozott különböző bel- és külpolitikai témákról.
Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányprogram előterjesztésekor elmondott beszédében elődjéről szólva kijelentette: Robert Fico háromszoros kormányfőként olyan nyomot hagyott a szlovák politikában, mint előtte még senki, s a továbbiakban is, az Irány elnökeként hozzájárul majd a politika alakításához. Az új kormányfő beszédében üzent Andrej Kiskának is, megköszönve neki, hogy államfőként tiszteletben tartotta a parlamenti demokrácia alapelveit és „nem engedett azoknak a média- és politikai nyomásoknak, amelyek a parlamenti rendszer elnöki rendszerré történő megváltoztatását célozták.” Ezzel Pellegrini arra tett utalást, hogy Kiska első nekifutásra még megtagadta az elé terjesztett kabinet kinevezését, amivel kapcsolatban felmerült, hogy volt-e joga megtagadni a parlamenti többséggel rendelkező koalíció által jelölt kabinet kinevezését.
Pellegrini kormányában a Fico-kabinethez képest – a kormányfő személyén kívül – négy személyi változás történt, az egyes tárcák pártok közti elosztása azonban változatlan maradt. Az új kormány csütörtöki kinevezését követően azonnal elfogadta programját, amely néhány változtatástól – az időközben megvalósított pontoktól – eltekintve azonos a Robert Fico vezette előző kabinet által még 2016-ban jóváhagyott kormányprogrammal.
A személyi változtatások következményeként több korábbi kormánytag visszakerült a pozsonyi törvényhozás padsoraiba. Köztük Robert Fico is, aki, miután a múlt héten lemondott kormányfői tisztségéről, bejelentette: nem távozik a politikából, a legerősebb kormánypárt elnöke és így a koalíciós tanács tagja is marad.
A kormányváltáshoz vezető belpolitikai válság azt követően alakult ki, hogy február végén meggyilkoltak egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és a barátnőjét. A rendőrség feltételezése szerint a gyilkosság összefügg az újságíró munkájával. A kettős gyilkosság napvilágra kerülése után ellenzéki pártok az üggyel összefüggésben az országos rendőrfőkapitány, majd a belügyminiszter, később pedig az egész kormány távozását, illetve előre hozott választások kiírását kezdték követelni. Az összehangolt politikai nyomásgyakorlással egy időben, ismétlődő jelleggel több szlovákiai városban tartottak több tízezres tüntetéseket, amelyek résztvevői hasonló követeléseket hangoztattak. Mindez végül a kormány több tagjának távozásához és a kabinet mélyreható átalakításához vezetett. Az újságíró-gyilkosság után történteket Robert Fico többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.
Bár a „Tisztességes Szlovákiáért” mottóval tartott demonstrációsorozat múlt péntekre Pozsonyba tervezett felvonulását a szervezők az új kormány kinevezésére hivatkozva lemondták, aznap több szlovákiai városban mégis tartottak tüntetéseket, de alacsonyabb részvétellel. Hétfőn is volt tiltakozás: nem sokkal a bizalmi szavazás előtt néhány százan tüntettek a parlament előtt előre hozott választások kiírását, illetve azt követelve, hogy a törvényhozás ne szavazzon bizalmat Peter Pellegrini kormányának.
Közben hétfőn a kettős gyilkosság ügyében folytatott nyomozás fejleményeiről tartott sajtótájékoztatóján az ügyben illetékes bazini (Pezinok) különleges ügyészség közölte: eddigi megállapításaik azt mutatják, hogy a két áldozatot megrendelésre ölték meg, s a gyilkosságok – egy nappal a korábban feltételezettnél – február 21-én történtek.
