A The Grand Design (A nagy terv) című, 2010-ben megjelent műve legalább ekkora feltűnést keltett, ebben ugyanis kifejtette azt a meggyőződését, hogy az univerzum létrejöttéhez nem volt szükség Teremtőre, a modern tudomány válasza a világmindenség kialakulását övező kérdésekre nem a „Nagy Tervező” közreműködésének feltételezése.
A legnagyobb kortárs asztrofizikai gondolkodóként és az asztrofizika popsztárjaként egyaránt emlegetett Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is.
Hawking tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.
Az egyetemi diákévei alatt diagnosztizált súlyos mozgatóideg-sorvadásos betegsége már 1969-ben tolószékbe, majd teljes némaságra kényszerítette, és a halála előtti évtizedekben csak egy különleges beszédszintetizátor segítségével tudta megosztani gondolatait a külvilággal. Informatikai szakértők négy éve új szoftvercsomagot dolgoztak ki számára egy olyan prediktív technológiával, amely egy-egy szó betűinek 20 százalékából „kitalálta” Hawking mondandóját, ami jelentősen felgyorsította a professzor verbális kommunikációját.
