Moszkva kemény választ adott a nyugati kiutasításokra

Dúl a diplomáciai háború, de Vlagyimir Putyin állítólag nyitott a kapcsolatok javítására.

A Szergej Szkripal és lánya megmérgezését követő nyugati kitiltásokat Oroszország barátságtalan intézkedésnek tartja, ezért válaszlépéseket tett. Először Moszkva is a kiutasításoknak kezdett neki: csütörtökön hatvan amerikai diplomatát szólított fel, hogy hagyják el az országot, emellett bejelentette, bezárja az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát – ahogy az amerikaiak tették nem sokkal korábban a seattle-i orosz konzulátussal.

Pénteken Moszkva berendelte több állam – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Ukrajna, Lengyelország és más, a kiutasításokhoz csatlakozó országok – misszióvezetőit vagy diplomatáit, akiknek tiltakozó jegyzéket adtak át az orosz külügy illetékesei. Sőt, végül 23 állam összesen 59 diplomatáját ki is utasították – Magyarországot azonban semmilyen módon nem szankcionálták.

Érdekes, hogy az Európai Unió tagországai sem reagáltak egységesen a britekkel szemben mutatott szolidaritási akció során. Hat tagállam (Bulgária, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia) úgy döntött, csupán hazarendeli nagykövetét konzultációra. Közülük Luxemburg döntése a legracionálisabb: mivel három fő dolgozik az ottani orosz külképviseleten, egyikük kiutasítása a diplomáciai kapcsolatok megszakításának veszélyével fenyegetett volna.

Az EU soros elnöke, Bulgária miniszterelnöke, Bojko Boriszov ugyanakkor pénteken, a kormány nemzetbiztonsági tanácsának ülése – amelyen a hazarendelt moszkvai bolgár nagykövetet is meghallgatták – után közölte: biztosan nem utasítanak ki orosz diplomatát, mert nyitva kell maradjon a párbeszéd lehetősége a Vlagyimir Putyin elnök vezette nagyhatalommal.

Januárban Szófiában lapunknak a balkáni orosz befolyást firtató kérdésére egyébként pont Boriszov válaszolt ingerülten: egyszerre védte és támadta az oroszokat. Mint mondta, régi barátaik az oroszok, akikkel történelmi és kulturális szempontból is szoros kapcsolatban állnak. Ugyanakkor az EU lojális tagállamaként megszavazták az Oroszország elleni szankciókat a krími történések után, annak ellenére, hogy három nagy projektet elbuktak emiatt. Most azonban Boriszovék úgy döntöttek, az oroszokkal fenntartott barátságot választják ahelyett, hogy együtt mozogtak volna uniós és NATO-s szövetségeseikkel.

További érdekesség, hogy a balkáni uniós tagállamok közül Horvátország és Románia is kiutasított 1-1 orosz diplomatát, ugyanígy tett Albánia, Macedónia és a korábban szintén oroszbarátként elkönyvelt, ám a puccskísérlet miatt a Nagy Medvével megromlott kapcsolatú Montenegró is. Szlovénia és Bulgária csak hazarendelte nagykövetét, míg az oroszokkal híresen jó viszonyt ápoló Szerbia, valamint Görögország semmilyen válaszlépést nem tett.

A görögökkel együtt mindössze három uniós tagállam van – Ausztria és Ciprus a másik kettő –, amelyik semmilyen diplomáciai lépést nem tett a Szkripal-ügy kapcsán. Az osztrákok ugyanarra hivatkoztak, mint később a bolgárok: nyitva akarják tartani a kommunikációs csatornákat az oroszokkal. Támogatják ugyanakkor, hogy az EU is visszahívta moszkvai nagykövetét.