Régen várt napra készült hétfőn Szabadka abból az alkalomból, hogy több évnyi munkálatok után Aleksandar Vucic szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök átadta a felújított zsinagógát. Európa második legnagyobb zsidó imahelyét a magyar szecesszió nagyjai, Komor Marcell és Jakab Dezső álmodták meg, az épületet 1902 szeptemberében vette birtokába a szabadkai zsidóság. A második világháborúban a szabadkai zsidóság többsége elpusztult, így a zsinagóga elhagyatottan állt, és a szocializmus évtizedei idején, az állapota folyamatosan romlott. Ezért Szabadka városa, Vajdaság tartomány, a szerb és a magyar állam, valamint az amerikai zsidó szervezetek jóvoltából nekiláttak a rekonstrukciós munkáknak. A magyar kormány a belső felújításra, valamint az udvar és a kerítés felújítására több mint 2 millió eurót biztosított, az épület innentől már nemcsak imaház, hanem számos kulturális rendezvénynek és hangversenynek is otthont ad majd.
Miközben Orbán és Vucic különösen jó viszonyt ápol egymással már hosszú évek óta – hazánk elkötelezett híve és szószólója Szerbia mielőbbi uniós csatlakozásának –, a magyar kormányt cseppet sem zavarja, hogy Vucic újabban előszeretettel találkozik Soros Györggyel és fiával. Mint a szerb média korábban megírta, a szerb államfő szeptemberében tárgyalt a milliárdos befektetővel és fiával, Alexander Sorossal, aki egyben a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatóságának elnökhelyettese is. A szerb államfő a tárgyalás után „nagyon érdekes”-nek nevezte a beszélgetést. A következő találkozóra novemberben került sor Belgrádban, ahol Soros György fia és Vucic már a regionális együttműködésről, a médiareformokról, valamint a szerbiai jogállamiság helyzetéről tárgyalt, de szóba került az is, hogy a Soros alapítvány hogyan tudná támogatni Szerbia uniós integrációját. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint mindkét tárgyaló fél egyetértett abban, hogy folytatni kell a reformokat, különösen azokat, amelyek a jogállamisággal kapcsolatosak. Alexander Soros is elégedett volt a találkozóval: ő a Twitteren köszönte meg Vucicnak, hogy lehetőséget adott a szerbiai nyílt társadalom erősítéséről és az európai integrációról szóló beszélgetésre.
Ám Vucic Soroshoz fűződő viszonya mellett a szerb államfő migrációs politikája sem annyira fontos Orbán Viktornak, ha nem a hazai választási kampányról van szó. Múlt év augusztusában például Vucic kamerák kereszttüzében demonstrálta, hogy országa milyen humánusan áll a migránsokhoz. A szerb elnöki palotába csődített szerb média előtt győzködni kezdett egy tíz éves kisgyereket, hogy maradjon a családjával Szerbiában. A krnjacai befogadóközpontban élő kisfiú műveiből ugyanis kiállítást rendeztek, az eladott képekből befolyó pénzt egy beteg szerb gyerek kezelésére ajánlották fel. Vucic ezért felajánlotta: ha maradni akarna a család, megkapják a szerb állampolgárságot, a családfő azonnal munkába állhat, a fiú pedig még ösztöndíjban is részesülhet, hogy a tehetségét fejlessze. Vucic aztán tovább emelte a tétet: elmondta, hogy a migránsfiú egy nap még Szerbia elnöke is lehet, hiszen immár minden joga megvan hozzá.
A szerb államfő különösen hálásnak mutatkozott, annak ellenére, hogy az eredetileg afgán származású, de Iránban felcseperedő kisfiú családja egy olyan országból „menekült el”, ahol nincs semmiféle háború. Ráadásul az ő esetükben még a „gazdasági bevándorló” kifejezés is túlzás lenne, hiszen Iránban magasabb az egy főre jutó bruttó hazai termék, mint Szerbiában. A kis migráns fiú és családjának marasztalása azonban mégsem bizonyult sikeresnek: a családfő egyenesen kijelentette, ők bizony nem maradnak Szerbiában, hanem Svájcba akarnak továbbmenni.
Jól jellemzi a szerb migrációs politikát az a vita is, ami két hete zajlott le a szerb parlamentben. Miután a Dveri nevű szélsőjobboldali párt vezetője, Bosko Obradovic az országban maradni vágyó migránsok veszélyeire figyelmeztetett, Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter jelezte: az országba érkezett migránsok nem szeretnének Szerbiában maradni, és legtöbbjük még csak ki sem várta a menekültügyi eljárás befejezését. „Óvatosnak kell lennünk, nem szabad megalapozatlan félelmet keltenünk” – válaszolta a szerb belügyér.
Vucic és Orbán nemcsak a felújított zsinagógát adta át, hanem az esemény után tárgyaltak egymással. Az MTI az átadás után kiadott tudósításában egyébként azt írta, Vucic megköszönte Orbánnak a felújítására adott támogatást. „Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújításától” - mondta a szerb elnök. Orbán pedig azt hangsúlyozta: A zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ, az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni. És még azt is hozzátette, erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol a zsidók és a keresztények félelem nélkül élhetnek és gyakorolhatják vallásukat.
A tárgyalásokról Vucic az MTI szerint azt mondta: nincsenek nyitott kérdések Szerbia és Magyarország között, és soha nem volt még ilyen jó a politikai és a gazdasági kapcsolat.
Megjegyezte még: biztos abban, hogy a jó kapcsolat közte és Orbán Viktor között az április 8-i országgyűlési választások után is megmarad, és meggyőződésének adott hangot, hogy Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke.
Orbán is dícsért. Kijelentette: Egész Európa számára példaértékű lehet az a kisebbségvédelmi modell, amelyet Szerbia megvalósított. Szerinte Szerbiának sikerült összehangolnia a saját nemzeti büszkeségét, a területi integritása melletti elkötelezettséget és kisebbségeknek biztosított autonómiával, miközben biztosította és bátorította is intézményeik működését.
Ugyan Vucic kitűnő kapcsolatokat ápol Angela Merkel német kancellárral, rendszeresen találkozik Soros György fiával, és marasztalni próbálja a tehetségesnek mondott migránsokat, az országhatáron túl a magyar kormány számára már eltörpülnek az efféle „apróságok”.
