Csak Orbán Viktor számára szólt ez az állam- és kormányfői találkozó a bevándorlásról, különösen a migránsok szétosztásáról – a brüsszeli EU-csúcs első napján elhangzott politikusi nyilatkozatok alapján ezt bátran ki lehet jelenteni. A többi tagállami vezetőt elsősorban a Salisburyben a brit–orosz kettős ügynök és lánya ellen idegméreggel elkövetett merénylet foglalkoztatta. A britek azonnal kijelentették, hogy az eset hátterében Moszkva áll, az uniós vezetők pedig támogatásukról biztosították Theresa May kormányfőt.
De bármilyen nagy volt is a felháborodás, odáig nem jutott el senki, hogy büntetőszankciókat követeljen Moszkvával szemben. A brit miniszterelnököt arra kérték, hogy minél több bizonyítékot osszon meg a szövetségesekkel. A szolidaritás megnyilvánulásaként Vlagyimir Putyin újraválasztása alkalmából sem Donald Tusk, az Európai Tanács, sem Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke nem gratulált a régi-új orosz elnöknek. Sőt, Dalia Grybauskaite litván elnök azt mondta Brüsszelbe érkezve, hogy
a brit példát követve a litvánok is azon gondolkoznak, hogy orosz diplomatákat utasítsanak ki Litvániából.
A másik, sokakat foglalkoztató téma az Egyesült Államok által bejelentett, fém- és alumíniumtermékekre kivetett vám volt, amelyet március 23-tól kellene fizetni. Az Európai Bizottság készített egy intézkedési tervet, amely három pontból állt: az EU a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) akarja bepanaszolni az Egyesült Államokat; mintegy 15 millió tonnával tervezte csökkenteni bizonyos termékek exportját; és számos amerikai árucikket – például a Harley Davidsont, a kék farmert vagy a bourbon whiskyt – kiegészítő vámmal sújtottak volna. Úgy tűnik azonban, minderre végül nem lesz szükség, mert a délután folyamán olyan hírek érkeztek, hogy
az amerikai adminisztráció listát készített azokról az országokról, amelyek felmentést kapnak a vámfizetés alól – és idetartozik az Európai Unió is.
Ennek hallatán még a napirendet is átrendezték, nehogy az előtt büntessék meg Washingtont, hogy Donald Trump elnök bejelenti a kivételezettek listáját.
Visszatérve a magyar miniszterelnök által több Facebook-videóban is megfogalmazott migrációs fenyegetésre: Orbán Viktor kijelentette, hogy Soros György zsoldoshadserege Brüsszelben is aktív, céljuk „Magyarországot bevándorlóországgá tenni, lebontani a kerítést, és beengedni a migránsokat”. Donald Tusk tavaly ősszel hozta nyilvánosságra az úgynevezett „Vezetők napirendjét”, ami lényegében a következő évek EU-csúcsainak a legfontosabb és döntést igénylő témáit tartalmazza. Már akkor lehetett tudni, hogy
az idei márciusi, vagyis a mostani csúcsnak nem témája a migráció, mert a mindenki – közöttük Orbán Viktor – által tudomásul vett menetrend szerint a menekültügyi rendszer reformjáról idén júniusban kell dűlőre jutniuk a tagállamoknak.
Mindezt azért, mert 2015-ben kiderült, hogy a jelenlegi menekültügyi szabályok nem működnek, így az Európai Bizottság 2016-ban beterjesztette erre vonatkozó javaslatát. Lényege, hogy ha egy tagállam nem képes megbirkózni a megszaporodott menekültkérelmek elbírálásával, akkor arányosan valamennyi tagállamnak kötelező besegítenie.
Mindez semmilyen módon nem érinti sem a legális, sem az illegális bevándorlást. Előbbire már létező szabályok vonatkoznak, utóbbi pedig az EU joga szerint törvénytelen, üldözendő.
A migráció ennek megfelelően érintőleg került szóba. Az ülés elején – szokás szerint – Antonio Tajani EP-elnök mondott beszédet, kitért rá, hogy a tagállamok nem halogathatják tovább a menekültügyi szabályok megalkotását, mert már így is túl sokat vártak az emberek az EU válaszára. Tajani – aki a Fidesszel azonos politikai család, az Európai Néppárt politikusa – hozzátette, hogy ha nem sikerül egyhangúan döntést hozni, akkor kétharmados többséggel kell megtenni. Egyúttal szorgalmazta, hogy az EU fordítson többet a külső határok védelmére és Afrika segélyezésére.
Rögtön ezután a soros elnökség nevében Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök adott tényszerű összefoglalót arról, hogy hol tartanak az egyeztetések a júniusban napirendre kerülő menekültügyi szabályokkal kapcsolatban. Kiszivárgott hírek szerint
a bolgár politikus után Orbán Viktor kért szót, és elmondta, hogy a legfontosabb a külső határok védelme, a migránsok szétosztása pedig nem lehet a megoldás része.
Erre reagált Stefan Lövfen svéd miniszterelnök. Azt mondta, hogy a határok védelme valóban fontos, de közös migrációs politika nélkül nincs jövője Európának. Ezután az állam- és kormányfők elsősorban pénzügyi, adózási, kereskedelmi kérdésekkel foglalkoztak, ahogy előzetesen el is tervezték. A vacsoránál pedig Teresa Mayt hallgatták meg a salisbury-i támadásról, és ekkor vitáztak Törökországgal kapcsolatban is.
Rendkívüli napirendi pontként szerepelt a Facebook-botrány is. Donald Tusk úgy összegezte az állam- és a kormányfők álláspontját, hogy minden vezető számára nyilvánvaló, a polgárok magánéletét és személyes adatait teljes mértékben védeni kell, és tiszteletben kell tartani az uniós és a nemzeti jogszabályokat. Az esti sajtótájékoztatón a migráció kifejezés nem hangzott el.
