„Számoljanak! Mit gondolnak, hogy majd 100 éves koromig leszek hatalmon?” – reagált Vlagyimir Putyin frissen újraválasztott orosz elnök arra a kérdésre, hogy a következő választáson is indulni akar-e. A hat év múlva esedékes voksoláskor, 2024-ben Putyin már 72 éves lenne, de az alkotmány egyébként sem teszi lehetővé, hogy nekifusson egy újabb ciklusnak. Persze alkotmánymódosítással ez az akadály is megugorható lenne, de ha hinni lehet az államfőnek, nem tervez semmi ilyesmit. Sőt egyenesen nevetségesnek nevezte a feltételezést, hogy még 2030-ban is elnöki babérokra törne.
Pedig az eredmények azt bizonyítják, hogy egyelőre nincs alternatívája Oroszország vezetőjének. A közel végleges – néhány külföldi szavazatot még nem tartalmazó – adatok alapján 67,49 százalékos részvétel mellett 76,66 százalék voksolt a hivatalban lévő államfőre. A számok tehát azt jelzik, nemcsak hogy nincs reális kihívója Putyinnak – a kommunista Pavel Grugyinyin is mindössze 11,82 százalékkal lett a második –, de az ellenzék apátiára építő taktikája sem vált be, hogy a szavazók távol maradjanak az urnáktól.
Tetszik vagy sem, az új hidegháborús helyzetben tehát a Nyugatnak továbbra is Vlagyimir Putyinnal, ráadásul egy legitimitásában megerősödött Vlagyimir Putyinnal kell szembenéznie. Enyhülésnek azonban nyoma sincs, sőt a Szkripal-ügy miatt a kapcsolatok újabb mélypontra kerültek. Az új német külügyminiszter, a szociáldemokrata Heiko Maas máris irányt szabva arról beszélt, hogy európai mértékek alapján az orosz választásokat nem lehet fair politikai versenyként jellemezni. A politikus nem részletezte, hogy mire céloz, az egyik legtapasztaltabb nem kormányzati választási megfigyelőszervezet, a Golosz azonban több száz – ámde aligha sorsdöntő – szabálytalanságot jelentett: például szervezett szavazást, szavazásra kényszerítést, szavazóhelyiségek bekamerázását.
Beszédes az is, hogy míg például Venezuela, Bolívia, Kína és Irán sietett gratulálni a régi-új orosz elnöknek, addig a nyugati államok közül – legalábbis nyilvánosan – nem sokan érezték ennek szükségét. Kivételt jelent ez alól az orosz elnökkel híresen jó viszonyt ápoló Orbán Viktor, aki levélben kívánt sok erőt és jó egészséget Vlagyimir Putyinnak. Hétfő délelőtt a magyar miniszterelnök pedig Tiszaújvárosban, egy gumigyártó üzem megnyitóján idézte fel a Mol-részvények néhány évvel ezelőtti visszavásárlását orosz kézből. A miniszterelnök úgy emlékezett, éles tárgyalások után, vért izzadva, végül is hálát adva a jóistennek, hogy Moszkvából hazatérhettek, vásárolták vissza a Mol-részvénycsomagot Vlagyimir Putyintól, „aki nem a nemzetközi gyenge legények sorát szaporítja”.
