Megállapodás született a brexit-határidő legfeljebb október 31-ig tartó halasztásáról

Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött, éjszakába nyúló rendkívüli csúcsértekezletén az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Xavier Bettel luxemburgi, Theresa May brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár (b-j) az Európai Unióból történõ brit kiválás ügyérõl (Brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2019. április 10-én Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/POOL

Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ebben nincsen semmi új – jegyezte meg tréfásan.

Elmondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt fog venni az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot.

Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos Brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, Brexit nélkül.

Theresa May brit kormányfő június 30-ig kért hosszabbítást, míg Donald Tusk rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emmanuel Macron francia elnök azonban ezt – sokak szerint főként belpolitikai okokból – ellenezte, mondván még a „kemény Brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését.

Macron később kijelentette, hogy ez volt a legjobb megoldás, az álláspontok jelentősen eltérek, de kompromisszumra tudtak jutni.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy egyelőre elhárult a rendezetlen brit kilépés veszélye, valamint azt, hogy még ilyen nehéz helyzetben is sikerült az egység megőrzése.

May azt hangoztatta, hogy az alsóháznak mihamarabb jóvá kell hagynia a Brexit-megállapodást, akár már májusban, és távozni kell az EU-ból, amint csak lehetséges.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a megbeszélés során Bécs álláspontja közelebb volt Párizséhoz, de a fő, hogy tető alá hozták az egyezséget.

Nyilatkozataikban többen kitértek arra, hogy a huszonhetek az Egyesült Királyság távozását követő időszakra vonatkozó ügyekben a britek nélkül fognak egyeztetni.

Fontos szempont lehet, hogy az Európai Bizottság mandátuma is október végén jár le, mivel egyes diplomáciai források korábban arról számoltak be, hogy egy hosszú halasztás akár a brüsszeli testület megbízatásának néhány hónapos kiterjesztését is eredményezheti.

Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz a választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.