Szijjártó Péter: Magyarország érdeke az EU nyugat-balkáni irányú bővítése

Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is az EU nyugat-balkáni irányú bővítése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pozsonyban.

Pozsony, 2019. május 28. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) nyilatkozik a sajtónak Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártjának elnökével (j) folytatott tárgyalását követõen Pozsonyban 2019. május 28-án. MTI/KKM/Burger Zsolt Fotó: KKM/Burger Zsolt

A magyar diplomácia vezetője erről a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina) külügyminisztereinek találkozója után beszélt, azon a sajtótájékoztatón, amelyet a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) központjában tartott.

Szijjártó Péter leszögezte: az Európai Unió (EU) csak akkor lehet erős, ha megkezdődik bővítésének folyamata. A Brexitre utalva rámutatott: az EU tagországainak száma történetében először az idén csökkenni fog, de ezt a folyamatot meg kell fordítani. Hangsúlyozta: bár ma Európában a bővítéspárti álláspont van kisebbségben, és a távozó Európai Bizottság (EB) 2025-re tűzte ki a bővítés első lehetséges időpontját, Magyarország bővítéspárti ország, az EB ezen tervét képtelenségnek tartja, és bízik benne, hogy az új összetételű EB majd változtat ezen.

„Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is fűződik a nyugat-balkáni irányú bővítéshez” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kifejtette: az unió a Nyugat-Balkán országaival történő bővítésével komoly stabilitást lehetne adni a régiónak. Ez a tömeges illegális migráció megállításának szempontjából kulcsfontosságú, mivel egy stabil Nyugat-Balkán jobban ellen tud állni a migrációs nyomásnak.

A csatlakozás gazdasági vonzataival kapcsolatban a magyar külügyminiszter rámutatott: Magyarország tavaly 3,8 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított a Nyugat-Balkán országaival, s ezt a forgalmat az idei év első negyedében 9 százalékkal sikerült növelni. Hozzátette: Magyarország gazdasági érdekeit szolgálná, ha eltűnnének az abból adódó akadályok, hogy Magyarország uniós tagország, a Nyugat-Balkán országai pedig nem. Elmondta: az EB szerdán hozza nyilvánosságra bővítési előterjesztését, amelyet „már régen nyilvánosságra kellett volna hozniuk.” Hozzáfűzte: azt akarják, hogy az EU külügyminisztereinek és európai ügyi minisztereinek találkozóján, június 18-án szülessen döntés arról, hogy Észak-Macedónia és Albánia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, és Montenegró meg tudja nyitni az utolsó tárgyalási fejezetet.

Szijjártó Péter ezt követően beszélt a hétvégi EP-választás felvidéki eredményeiről is. Az MKP eredményére utalva – arra, hogy a felvidéki magyar párt a rá leadott voksok tekintetében erősödött és kétszer annyi szavazatot kapott, mint a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt – leszögezte: a voksoláson bebizonyosodott, hogy csak az etnikai képviselet koncepciójának van jövője. Kifejtette: ezt a voksolás két ténye is bizonyítja, az egyik az, hogy az MKP több szavazatot kapott, mint EP-választásokon eddig, a másik pedig az, hogy három parlamenti pártot is megelőztek. Szijjártó Péter utalva arra, hogy az MKP néhány száz szavazattal lecsúszott az EP-mandátumról, kiemelte: a magyar kormány mindig az egész magyarság érdekeit képviseli, és a magyar kormánypártok EP-képviselői el fogják látni a felvidéki magyarok képviseletét is.

Menyhárt József, az MKP elnöke az EP választás utáni felvidéki magyar politizálás lehetőségeivel kapcsolatban és a párt elnökségének hétfői ülésén született döntését tolmácsolva azt mondta: az egységes politikai képviselet is csak etnikai alapon szervezhető meg.