Történetének legsúlyosabb recessziója vár az Európai Unióra

Az EU történelmének legsúlyosabb gazdasági válsága előtt áll: Spanyolország, Olaszország és Görögország esetében még idén tíz százalék körül mozoghat a gazdaság zsugorodásának a mértéke – közölte Brüsszelben nemrég az uniós bizottság. Magyarországon az uniós átlagnál kisebb mértékű gazdasági csökkenés várható. Az EU a tavaszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor hangsúlyozta azt is: amennyiben nem sikerül megfékezni a járványt, a vártnál is súlyosabb mértékű válság jöhet Európában.

Az Európai Unióra történetének legsúlyosabb recessziója vár – közölte nemrég Brüsszelben Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, ismertetve az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejelzését, amely már számol a járványhelyzet hatásaival. Eszerint az EU gazdasága még 2020-ban 7,5 százalékkal csökken majd, míg az euróövezet esetében a várakozások szerint a gazdaság rekordmértékű, 7,75 százalékos zsugorodása jöhet. – Az európai gazdaság tevékenysége szinte egyik napról a másikra csökkent a harmadára – magyarázta Gentiloni, aki szerint a válság mértéke és az abból való kilábalás gyorsasága is eltér majd a tagállamokban. A szolgáltatások, így a turizmus, az országok anyagi tartalékai, illetve a korlátozások lazításának az időzítése is befolyásolja ezen mutatókat – tette hozzá a biztos. Gentiloni a rövidtávon legsúlyosabban érintett országok között Spanyolországot, Olaszországot és Görögországot említette: mindhárom – a turizmustól nagymértékben függő – állam esetében közel tízszázalékos csökkenés jöhet idén. A gazdaság növekedésének lassulása bőven az uniós szintű 7,5 százalék felett lehet még Horvátországban, Franciaországban és Írországban is.

Magyarország esetében a bizottság az uniós átlag alatti, hétszázalékos csökkentést jósol. A brüsszeli várakozások szerint a munkanélküliség mértéke hétszázalékosra emelkedhet a járvány nyomán. A magyar államadósság idén 75 százalékára nőhet – áll a bizottsági dokumentumban, amely szerint jövőre ugyanez a szám 73 százalékos mértéket ölt. A hazai gazdaság növekedése a jelentés alapján 2021-ben már hatszázalékos növekedést mutathat. Utóbbi bővülés uniós szinten is megközelítőleg hat százalék körül mozog majd, míg az eurozóna esetében 6,3 százalékos növekedésre van kilátás jövőre.

Az előrejelzések rövidtávon súlyosabb gazdasági hatásokkal számolnak tehát az eurozóna térségében. Hazánkhoz hasonlóan olyan, a valutaunióhoz nem tartozó államok is kisebb zsugorodással számolhatnak, mint Lengyelország, Csehország vagy akár Dánia. A tagállamok közötti különbségek miértjét a gazdaságpolitikai biztos nem kívánta részletezni, szerinte ugyanis valamennyi tagállamban jelentős lesz a „szenvedés”. – Az egységes belső piac működése, és az eurozóna is veszélynek vannak kitéve, de felnőhetünk a feladathoz – szögezte le az olasz biztos.

Az uniós bizottság szerint a vírushelyzet miatt sokkal nehezebb volt elkészíteni az előrejelzést, így a számok alakulását jócskán befolyásolhatja az Európában még kitartó járványgóc. Amennyiben a koronavírust mégsem sikerül időben visszaszorítani a kontinensen, a jelenleg is történelminek mondható gazdasági visszaesésnél is súlyosabb válság jöhet.