Online formában kezdték a diákok a hétfői tanítási napot Peking több tankerületében is, miután a hétvégén három, koronavírusban elhunytról számoltak be. A távol-keleti országban május óta most haltak meg először a vírusban. Kínában továbbra is a zéró-Covid-stratégia van érvényben, amelynek részeként akár már néhány pozitív koronavírus-fertőzött esetén is lakóházakat, vagy akár városrészeket helyezhetnek karantén alá.
A kínai fővárosban hétfőn mintegy ezer új fertőzöttet jelentettek, míg országosan csaknem 27 ezret, amely az áprilisi csúcshoz közelít.
Az állami média közlése alapján a hétvégén elhunytak 87 és 91 év közöttiek voltak, ám arról nem számoltak be, hogy be voltak-e oltva a koronavírus ellen. Egy múlt heti jelentés szerint az 1,4 milliárdos Kínában a lakosság kilencven százaléka ugyan be van oltva, a nyolcvan évnél idősebbek esetében – akik mintegy harmincmilliós populációt tesznek ki – ez az arány 66 százalék. Szakértők szerint éppen az idős korosztály nagy aránya és egészségügyi állapota miatt nem enged Peking a zéró-Covid-stratégiából, a vírus széles elterjedésével vélhetően több millió idős kínai állampolgár halna meg.
Ez az oka tehát annak, hogy amíg a világ többi pontja már szinte maga mögött tudja a koronavírus-járványt, Kínában még mindig szigorú szabályok szerint kötelesek élni.
Ugyanakkor a kínai hatóságok is érzik az állampolgárok elégedetlenségét, így nemrégiben bejelentették a karanténkötelezettség öt napra csökkentését és a tesztelések szűkítettebb kivitelezését is.
A hétvégi új megbetegedési csúcsok azonban továbbra is elszigetelik a távol-keleti országot, ami pedig a világgazdaságra is negatív hatással lehet. Az ázsiai részvénypiacok mintegy két százalékot estek hétfőn, reagálva a visszalépésnek tekintett pekingi korlátozásokra. Egy hosszabb zárva tartás az Európába áramló kereskedelmet is lassíthatja.
Epidemiológiai és politikai szempontból is úgy gondoljuk, hogy az ország még nem áll készen a nyitásra
– állt az Oxford Economics hétfői jelentésben. A világ egyik legnagyobb gazdasági tanácsadó cége szerint Kína 2023 második felében hagyhatja maga mögött a zéró-Covid-stratégiáját.
Szakértők szerint ehhez az kell, hogy Peking minimalizálni tudja az egészségügyi költségeket és a potenciálisan elvesztett életeket.
A vírus eredete
Robert F. Garry, a Tulane Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora egy november közepén megjelent írásában a vírus eredetéről értekezett. Kutatásai alapján az a teória, hogy a vírus laboratóriumból szabadult volna el, valószínűtlen.
A szerző szerint ugyanis, noha Laoszban és Dél-Kínában, tehát a vuhani epicentrumtól 1200 kilométerre találtak koronavírussal fertőzött denevért, a nyugat-afrikai ebola vírus is bebizonyította azt, hogy a vírusok nagy távolságokra is felbukkanhatnak a kezdeti terjedési helyüktől. Garry elemzésében hozzátette, hogy a vírust vizsgálva olyan egységeire bukkant, amely azt erősíti, hogy az állatokban fellelhető koronavírus egy mutációja okozta a Covid–19-járványt.
Így szerinte a vírus mutációkon keresztüli természetes eredete a legvalószínűbb magyarázat.
A The Washingon Post amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi véleménycikke azonban éppen arra világít rá, hogy csaknem három évvel a Covid–19 kitörését követően is túl sok a bizonytalanság a vírus eredtéről. A napilap szerint az eset átfogó vizsgálata segíthetne abban, hogy a hibákból tanulva hogyan lehetne a jövőben idejében felismerni és megfékezni egy hasonlóan veszélyes vírus terjedését.
A következő világjárvány megelőzése és ennek jobb megértése érdekében komoly, tartós és hiteles vizsgálatra van szükség
– hangsúlyozta a The Washington Post.
Koronavírus a világban 
