A szerző szerint ugyanis, noha Laoszban és Dél-Kínában, tehát a vuhani epicentrumtól 1200 kilométerre találtak koronavírussal fertőzött denevért, a nyugat-afrikai ebola vírus is bebizonyította azt, hogy a vírusok nagy távolságokra is felbukkanhatnak a kezdeti terjedési helyüktől. Garry elemzésében hozzátette, hogy a vírust vizsgálva olyan egységeire bukkant, amely azt erősíti, hogy az állatokban fellelhető koronavírus egy mutációja okozta a Covid–19-járványt.
Így szerinte a vírus mutációkon keresztüli természetes eredete a legvalószínűbb magyarázat.
A The Washingon Post amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi véleménycikke azonban éppen arra világít rá, hogy csaknem három évvel a Covid–19 kitörését követően is túl sok a bizonytalanság a vírus eredtéről. A napilap szerint az eset átfogó vizsgálata segíthetne abban, hogy a hibákból tanulva hogyan lehetne a jövőben idejében felismerni és megfékezni egy hasonlóan veszélyes vírus terjedését.
A következő világjárvány megelőzése és ennek jobb megértése érdekében komoly, tartós és hiteles vizsgálatra van szükség
– hangsúlyozta a The Washington Post.
Koronavírus a világban
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!