A feszültség előzménye, hogy az Európai Unió májusban szankciós listára tett két nagy orosz halászati vállalatot – a Norebót és a Murman Seafoodot – „kémkedés gyanúja” miatt. A korlátozásokhoz júliusban Norvégia is csatlakozott, majd augusztusban a Feröer-szigetek parlamentjébe is benyújtották a javaslatot, amely megtiltaná az orosz halászhajóknak, hogy az atlanti-óceáni szigetcsoport vizein halásszanak vagy ott rakodjanak át, írja a RIA Novosztyi.
Moszkva kész újragondolni a halászati megállapodást
Sesztakov szerint a Feröer-szigetekkel fennálló halászati egyezményt – amely még 1977-ben, a Szovjetunió idején született – felül kell vizsgálni, ha a tilalom életbe lép.
A megállapodás értelmében Oroszország évtizedek óta kvótát biztosít a feröeri flottának a Barents-tengeren, cserébe pedig az orosz halászok jogosultak a Feröer-szigetek körüli vizeken halászni és ott kikötni, illetve a fogást átrakodni.
„Ha ők megszegik ezt az egyensúlyt, annak számukra sem lesz jó következménye” – fogalmazott az orosz tisztségviselő.
Lehetséges orosz válaszlépések
A Roszribolovszto már 2023-ban is javasolta, hogy Moszkva tiltsa meg a feröeri halászati termékek behozatalát, amikor az atlanti-szigetcsoport ideiglenes korlátozásokat vezetett be az orosz hajók ellen. A mostani figyelmeztetés arra utal, hogy hasonló ellenintézkedések ismét napirendre kerülhetnek.
Szakértők szerint a Feröer-szigetek dilemmája nemcsak gazdasági, hanem politikai természetű is: az autonóm szigetcsoport ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de külkereskedelme és politikai orientációja szorosan kötődik Koppenhágához és Brüsszelhez.
A Moszkvával való halászati együttműködés megszüntetése viszont érzékenyen érintheti a feröeri halászatot, amely hagyományosan az orosz piacra exportálja fogásainak jelentős részét.