Másodszor is karanténba vonult Izrael

Izrael azon államok között van, ahol a leggyorsabban terjed a kór.

Ultraortodox zsidó férfi sétál Tel-Avivban. Üres a város Fotó: Ariel Schalit Forrás: MTI/AP

A rós hásáná, a zsidó újév általában a nagy családi összejövetelek időszaka. De nem idén. Izrael, a világon elsőként a fejlett államok közül, másodjára is az egész országra kiterjedő kijárási tilalmat rendelt el péntektől.

– Az egészségügyi rendszer felvonta a vörös zászlót – szabadkozott televíziós beszédében Benjamin Netanjahu miniszterelnök, azzal védekezve, hogy nem maradt más választásuk.

Az adatok valóban aggasztóak. Az alig nyolcmilliós országban a regisztrált fertőzések száma a 180 ezer felé közelít, és már majdnem 1200-an haltak bele a betegségbe. Úgy tűnt, hogy májusban sikerült leszorítani a járványügyi mutatókat, de augusztusban a görbék ismét emelkedni kezdtek, szeptemberben pedig valósággal kilőttek. A héten már mindennap több ezer új fertőzést mutattak ki,

ezzel Izrael azon államok között van, ahol a leggyorsabban terjed a kór.

Nemzetközi mintára az országban egyszer áprilisban már kijárási tilalmat vezettek be, amely akkor hatásosnak bizonyult. A második kör péntek délután kezdődött, és a tervek szerint legalább három hétig tart majd, így a jom kippurt, a zsidóság egyik legszentebb ünnepét is négy fal között ünnepelhetik. A szabályok alapvetően ugyanazok, mint tavasszal:

senki nem hagyhatja el otthonának egy kilométeres körzetét, hacsak nincs rá nyomós indoka;

zárt térben legfeljebb tíz, a szabadban legfeljebb húsz ember csoportosulhat;

az iskolák zárva tartanak;

a legtöbb „nem létfontosságú” üzlet nem nyithat ki;

szigorúan szabályozott a vallási események megrendezése.

Az óvintézkedések betartásának ellenőrzésére országosan mintegy hétezer rendőrt és katonát vezényeltek ki. Aki megszegi az előírásokat, magánszemélyként 500 sékel (45 ezer forint), vállalkozásként 5000 sákel (450 ezer forint) büntetésre számíthat.

A kijárási tilalom ismételt bevezetésének hatékonyságáról megoszlik az emberek véleménye.

– A cél az lenne, hogy megváltoztassuk az emberek hozzáállását a betegséghez. Azzal, hogy beleállítasz egy kalapácsot a fejükbe, még nem változik semmi!

– fakadt ki a Times of Israelnek Hagai Levine járványügyi szakember, a lehető leghülyébb és legkockázatosabb lépésnek nevezve a lezárást. Elégedetlenek az ultraortodox zsidók is, főként mert a szigorú óvintézkedések miatt nem gyakorolhatják szabadon vallásukat az őszi ünnepek alatt. A kudarc miatt múlt héten lemondott egyik vezetőjük, Jákov Licman lakásügyi miniszter is, aki áprilisig még az egészségügyi tárcát vezette, ám onnan is távozásra kényszerült. Állítólag a 71 esztendős politikus korábban maga is elkapta a koronavírust, miután az óvintézkedéseket megszegve titkos imacsoportba járt.

Ultraortodox zsidó férfi imádkozik védőmaszkban
Fotó: Abir Szultan/MTI/EPA

Az ultraortodox zsidó közösségben egyébként már tavasszal is nagy arányban terjedt a vírus, mert fittyet hánytak a szabályokra. Szeptemberben egy vezető rabbi szavai ismét nagy vihart kavartak, miután

arra adott utasítást, hogy ne teszteljék koronavírusra a diákokat, mert a karantén elvonhatja a figyelmüket a Tóra tanulmányozásától.

Az ismételt lezárás az embereket is érzékenyen érinti. A pénzügyminisztérium már korábban úgy jósolta, hogy 4-5 évbe fog telni, mire az izraeli gazdaság kiheveri a világjárvány hatásait. Most úgy becsülik, a második lezárás újabb kétmilliárd dollár kiesést jelent majd az államkasszából. Rengeteg ember veszítette el a megélhetését, a legfrissebb, júliusi adatok szerint 21 százalékos volt a munkanélküliség, míg a járvány kirobbanása előtt az 5 százalékot sem érte el a mutató.