Franciaország bekeményít a brutális terrortámadás után

Samuel Paty francia történelemtanár pénteki kegyetlen meggyilkolása után Emmanuel Macron köztársasági elnök konkrét intézkedéseket ígér, és megerősíti a francia iskolák biztonságát az őszi iskolai szünet után folytatódó tanévben.

Les Mureaux, 2020. október 2. Emmanuel Macron francia elnök ismerteti a szeparatizmus elleni programját Les Mureaux-ban 2020. október 2-án. MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin Fotó: Ludovic Marin

Két nappal a francia történelemtanár ellen elkövetett iszlamista támadás után Emmanuel Macron francia elnök vasárnap estére összehívta kormánya vezető tisztségviselőit, hogy

világos, azonnali és konkrét intézkedésekről döntsenek a most már az iskolákat is fenyegető veszélyek elhárítása érdekében,

számolt be a francia Le Figaro.

A tárgyalásokon a résztvevők megállapodtak, hogy Gérald Darmanin belügyminiszter és Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter kidolgozzák azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amellyel a radikális és szeparatista csoportokhoz közel álló szervezeteket és egyéneket szigorúbb ellenőrzés alá vonják. Az iskolákra vonatkozó új szabályok november másodikától, az őszi szünet végétől lépnek életbe – tájékoztatta a lapot az elnöki palota.

Macron felháborodását fejezte ki azokkal a szervezetekkel szemben, akiket azzal vádol, hogy az iszlamofóbiára hivatkozva áldozatokként állítják be magukat. Elmondta, hogy lépéseket tervez amiatt, mivel az október 2-án Les Mureaux-ban tartott beszédét a szándékos torzítás céljával megvágva adták közre több arab országbeli médiában is. A Les Mureaux-ban elhangzott beszédében a francia elnök például megemlítette, hogy a három évesnél idősebb gyermekek iskoláztatása kötelező lesz, 2021-től csak oktatási intézményben tanulhatnak, otthon nem. Szólt arról is, hogy

a franciaországi iszlámot úgy kell felszabadítani a külső hatások alól, hogy az imámokat csak Franciaországban lehet majd képezni.

Végül az elnök felidézte, hogy pontosan négy hete annak, hogy a francia alkotmánytanács (alkotmánybíróság) a szólásszabadságra hivatkozva elutasította az internetes térben megjelenő gyűlöletbeszéd ellen kidolgozott törvény szövegtervezetét. – Folytatni kell a munkát, és egy olyan megoldást kell találni, amit az alkotmánytanács is elfogad – hangsúlyozta Macron. A közösségi média nyomon követhetősége egyelőre ugyanis gyenge pont a kormány számára, árulta el egy kormányközeli forrás a francia sajtónak.

Marlène Schiappa, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter ma találkozik azokkal a tisztviselőkkel, akik az illegális online tartalmakat figyelik, és akik már

nyolcvan olyan üzenetet találtak, amelyek üdvözölték a történelemtanár elleni támadást.

Az üzenetek íróit hétfőn hallgatják ki. Kedden pedig Schiappa a Google franciaországi vezetőjével és a legnagyobb közösségi médiumok képviselőivel tárgyal majd.

Vasárnap délután Gérald Darmanin belügyminiszter videókonferencián értekezett a prefektusok vezetőivel, és felkérte őket az iskolák fokozott védelmére.

Eközben, teljesen véletlenül, a francia szenátus éppen mára tűzte ki annak a törvénytervezetnek a tárgyalását, amelyet korábban a jobboldali Köztársaságiak pártja nyújtott be a radikális iszlám elleni fellépést célozva. A javaslat indítványozza, hogy

a francia alkotmányba kerüljön bele világosan, hogy Franciaországban a köztársaság szabályai az irányadók és azok mindenki számára kötelezők.

A javaslat előterjeszti, hogy az alkotmány mondja ki, „egyetlen személy és egyetlen szervet sem hivatkozhat Franciaországban a származására vagy vallására azért, hogy kivonja magát a közösség szabályai alól”. A javaslat második része pedig kötelezné a politikai pártokat, hogy betartsák az egyház és az állam szétválasztásának elvét, csakúgy, mint a nemzeti szuverenitás és demokrácia elveit.