Mi vezérli az amerikaiakat?

Az amerikai politikai csatározások már régóta bizonyos lényeges társadalmi ügyek ütköztetése mentén dőlnek el a nagypolitika arénájában. Ezek fontossági sorrendje nem elhanyagolható. Közvélemény-kutatások felmérték, hogy a republikánus szavazók egész más ügyeket tartanak lényegesnek idén is, mint a demokraták. A november 3-i elnökválasztásról szóló cikksorozatunk hatodik részében a fontosabb kampánytémákat vizsgáljuk meg.

An activist participates in a fashion show to celebrate all black lives on the Black Lives Matter Plaza in Washington D.C., U.S., October 24, 2020. REUTERS/Hannah McKay - RC28PJ9D7WTJ Fotó: Hannah Mckay

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a koronavírus-járvány kezelése kinek a feladata, a balliberális ellenzék mégis folyamatosan az elnököt hibáztatja a válság súlyosbodása miatt. A Pew Research Center nyári felmérése szerint a republikánus szavazók mindössze 37 százaléka tartja fontosnak ezt a kérdéskört, míg a demokraták 76 százaléka lényeges állami feladatkörként könyveli el a járvány kezelését. Donald Trump vezetése alatt az amerikai gazdaság javuló tendenciákat mutatott, egészen a koronavírus kirobbanásáig. Az elnök gazdaságpolitikájának köszönhetően három év alatt a munkanélküliség három és fél százalékra csökkent 2019 végéig. A GDP-növekedés szintén javult, három százalékra módosult. A gazdaság visszaesése nem az elnök rovására írható, hanem a járvány negatív hatásaival függ össze, a demokraták mégis Trumpot teszik ezért felelőssé.

Fontos kérdéskörnek tekintethő az amerikai egészségügy, a világ legdrágább ilyen rendszere. A pártpreferenciák adottak: a republikánusok támogatják a privát alapokon működő és privát alapon finanszírozott egészségügyi rendszert, míg a demokraták inkább az egybiztosítós modellt preferálnák, valamint szabályoznák az egészségügyben elszabadult árakat. Az átfogó reformot a republikánusok 39 százaléka tartja fontosnak, míg a demokraták 72 százaléka szorgalmazza ezt.

A baloldal vesszőparipája

Komoly kampánytémává lépett elő a fekete George Floyd májusi halála és az azt követő tüntetés- és zavargáshullám óta a faji egyenlőség és a diszkrimináció. A baloldalnak ez a témakör az egyik kedvenc vesszőparipája. Ennek megfelelően a republikánusok mindössze húsz százaléka gondolja problémásnak az igazságügyi rendszer működését és ítélkezését a faji származás függvényé­ben, míg a demokraták nagy többsége, mintegy 76 százaléka gondolja azt, hogy diszkriminatív alapon ítélkeznek az Egyesült Államokban a bűnügyi eljárások során.

Mind a szövetségi kormány szintjén, mind az állami hatáskörben működtetett rendészeti erők esetében a demokraták hallgatólagosan támogatják azt a radikális elképzelést, hogy anyagi támogatásokat kell elvonni a rendészeti erőktől. A republikánusok továbbra is azt vallják, hogy erős központi, valamint helyi rendőrségre van szükség, hiszen a bűnözés továbbra is rekordméreteket ölt, főleg Amerika nagyvárosaiban. A republikánusok 84 százaléka ellenzi a rendőrségnek folyósított pénzügyi támogatások megkurtítását, míg a demokraták ötven százaléka támogatja ezt a radikális javaslatot.

Átpolitizált témák

A klímaváltozás szintén átpolitizált témává vált. E tekintetben a balliberális oldal azonnal szigorú korlátozásokat vezetne be. Óriási a különbség a politikai pártok mentén a klímaváltozás fontosságának kérdésében is. A republikánus szavazók mindössze 13 százaléka tartja ezt fontos problémának, míg a demokraták 62 százaléka úgy gondolja, hogy rendkívül lényeges kérdés.

Az illegális bevándorlás témakörében is éles különbséget mutat a demokraták és a republikánusok hozzáállása. A republikánus szavazók 43 százaléka aggódik emiatt, míg a demokraták mindössze 15 százaléka gondolja, hogy ezen a területen szigorítani kellene.

Kényes kérdés az abortusz is, amelynek 1973-as legalizálása gyakorlatilag 47 éve szabad kezet adott az abortuszpártiaknak, hogy az egyes államok jogszabályrendszerén belül eldöntsék, meddig szabad egy terhesség alatt elvetetni egy magzatot. Évente mintegy hatszázezer abortuszt hajtanak végre az Egyesült Államokban, de volt olyan év is, 1990, amikor 1,4 millió magzatot abortáltak. Most először lesz esély az abortuszt legalizáló törvény megfordítására a legfelsőbb bíróságon, amennyiben Donald Trump jelöltje, Amy Coney Barrett kinevezését elfogadja a szenátus. A pártpreferenciák ebben a kérdésben is világosak: a demokraták 72 százaléka abortuszpárti, míg a republikánusok mindössze 29 százaléka támogatja azt a terhes nők szabad döntése alapján.

A lőfegyvertartással kapcsolatban az amerikai alkotmány második kiegészítő passzusa kimondja, hogy minden amerikai állampolgárnak joga van önvédelmi szempontok által vezéreltetve lőfegyvert vásárolni és tartani. Ez a jog az erős lőfegyverlobbi miatt aligha fog jelentősen megváltozni, hiszen ahhoz alkotmánymódosításra lenne szükség. Legalábbis ebbe szinte minden elnöknek beletört a bicskája. A Pew Research Center felmérése szerint a republikánusok mindössze 15 százaléka gondolja azt, hogy a fegyvertartás és -vásárlás egyenes arányban van a bűncselekmények növekedésével, míg a demokraták 56 százaléka gondolja ugyanezt.

Fontossági sorrend

A fenti témakörök fontossági sorrendje nagyban különbözik, ami az összlakosság preferenciáit illeti, összehasonlítva a republikánusok preferenciáival. Az összlakosság első öt legfontosabb témaköre a járvány, a gazdaság, az egészségügy, a vélt és valós faji egyenlőtlenségek, valamint a klímaváltozás. A republikánus szavazók viszont az első helyre sorolják a gazdaságot, majd azt követően a járványt, a bűnözést, a legfelsőbb bíróság összetételét és az abortuszt.