Izrael a tömeges oltás kísérleti laborja

Az eddigi eredmények alapján hatékony a stratégia, az oltás valóban visszaszorítja a járvány terjedését.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt az első az országban, akit beoltottak a koronavírus elleni vakcinával. Fotó: Amos Ben-Gershom Forrás: GPO

Izrael a sikertörténet, a bezzegország, a világelső a koronavírus elleni oltási programban, amelyre mindenki példaképként tekint. A számok valóban önmagukért beszélnek: a 9,2 milliós országban naponta 200 ezer oltást adnak be. Ezzel tegnapra 2,6 millió fölé nőtt a vakcináltak száma, közülük több mint egymillióan már a második dózist is megkapták. A szakemberek becslései szerint az úgynevezett nyájimmunitáshoz körülbelül hetvenszázalékos immunitás kell – ettől még távol áll az ország, még ha a már megfertőződötteket is beleszámoljuk. Mégis, ha úgy tetszik, Izrael arra is kiváló „kísérleti labor”, hogy milyen eredményekre lehet számítani a széles körű oltás után.

Ultraortodox zsidó egészségügyi dolgozó készül a koronavírus elleni oltóanyag beadására egy jeruzsálemi oltóközpontban Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

A jó hír: az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a stratégia, a tömeges oltás működik. Már korábbi elemzések is arra utaltak, hogy az első vakcina beadása után is jelentősen csökkent a fertőzöttek száma: az egészségügyi minisztérium és más egészségügyi szolgáltatók arról számoltak be, hogy 33–60 százalékkal zuhant a fertőzési ráta. Az előzetes számok után türelemre intettek, mivel ahhoz idő kell, hogy a szérum kifejtse hatását, valamint az ismétlő oltást is 21 nap elteltével adják be, a hatékonyság méréséhez több időre volt szükség. Most, újabb hetek elteltével, a vizsgálatok már biztosabban állítják, hogy a tömeges oltás hatásai érezhetők. Az egyik egészségbiztosító nyilvánosságra hozott statisztikái alapján az oltást követő második hét után egyértelműen csökkenni kezd a fertőzési ráta, az idő előrehaladtával az olló egyre szélesedik. Kiderült az is, hogy a Pfizer–BioNTech fejlesztése az idősebb korosztályban is hatékony.

Több mint ötvenezer páciens megfigyelésével arra a következtetésre jutottak, hogy az első dózis beadását követő 23. napon – tehát az ismétlést követő másodikon – már hatvan százalékkal csökkent a kórházi ellátásra szorulók száma a hatvan év fölöttiek között.

A korcsoport különösen fontos, hiszen az idősebbek a legveszélyeztetettebbek, és eddig úgy tűnt, őket kevésbé védik az oltások. Az országban egyébként a vakcinálás és a szigorú óvintézkedések ellenére még mindig meglehetősen magas, tegnap az ötezerhez közelített az új megbetegedések száma. A terjedés azonban már új trendet mutat: az esetek negyven százaléka gyermek, és mind gyakrabban külföldről hurcolják be a kórt.

Hogyan lehetséges az, hogy miközben a fél világ sorban áll a vakcinákért, Izraelnek már több mint hárommillió dózis jutott, és az utánpótlás is folyamatos? Erre több magyarázat is létezik.

Egyrészt, kiszivárgott információk szerint jóval többet, adagonként harminc dollárt fizetnek a Pfizer–BioNTech fejlesztéséért.

Az üzlet azonban nem csupán pénzkérdés. Segíthetett az is, hogy Izrael az elsők között ült le a tárgyalóasztalhoz az amerikai–német gyártóval, miközben egyébként a vállalat vezérigazgatója, Albert Bourla görögországi származású zsidó, akinek a szülei túlélték a holokausztot. Ennél is fontosabb szempont azonban, hogy Izrael tökéletes kísérleti terep: viszonylag alacsony lakosságszámmal, szervezett infrastruktúrával, fegyelmezett oltási hajlandósággal, kiváló egészségügyi rendszerrel, amely képes monitorozni a pácienseket. Azt is tudni lehet, hogy Izrael – hivatalosan csak nyilvános – adatokat ad át oltási programjáról. A Pfizer–BioNTech készítménye harmadik fázisú klinikai tesztekben 95 százalékos hatékonyságot mutatott, most azonban Izraelben „élesben”, sokkal nagyobb, ellenőrzött „mintán” figyelhetik meg fejlesztésüket.

Lázadók

Felgyújtottak egy buszt, tűzijátékkal és kövekkel támadtak a rendőrökre, törtek-zúztak az ultraortodox zsidók Izraelben. Az indulatok azután szabadultak el, hogy a hatóságok megpróbálták betartatni velük a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedéseket. A közösség ugyanis vonakodik betartani a szabályokat, például nem hajlandók bezárni az iskolákat, mondván ezzel sérülne a diákok vallásos oktatása, nem hordanak maszkot, továbbra sem korlátozzák az esküvőket, temetéseket, imákat. A betegség terjedése az ultraortodox zsidók körében emiatt elég nagy problémát jelent. Miközben a lakosságnak csupán 12 százalékát adják, addig a fertőzöttek negyven százaléka közülük kerül ki.