Politikai kudarcnak nevezték a húszéves afganisztáni missziót a szakértők a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén. Úgy vélték, noha az Egyesült Államok elérte célját, hiszen Oszama bin Laden, az egykori terrorvezér meghalt, és szervezete, az al-Kaida is jelentősen meggyengült, az afganisztáni nemzetépítési projekt már kevesebb sikerrel zárult. Ennek eredménye azonban az lett, hogy Afganisztán továbbra sem fog tudni létezni külső befolyásolás nélkül. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a dél-ázsiai ország olyan állammá fog válni, amely a nemzetközi segélyezés prioritása lesz.
– Afganisztán vissza fog kerülni arra a helyi értékre, ahol 2001 előtt volt, nem ez lesz a nemzetközi politika legfontosabb ügye. Amíg a problémák nem gyűrűznek kifelé, és nem fenyegetik a nyugati érdekeket, addig nem fogja érdekelni a hatalmakat
– mutatott rá Csiki Varga Tamás, az SVKI tudományos munkatársa. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója azonban úgy vélte, a Nyugat számára biztosan nem lesz kulcskérdés Afganisztán, ugyanakkor a keleti hatalmak megpróbálhatnak befolyást szerezni, ahogyan erre már korábban is volt példa. – Amikor az Egyesült Államok nem igazán foglalkozott Afganisztánnal, akkor megnőtt Pakisztán szerepe – emlékeztetett a szakértő. Wagner Péter arról is beszélt, az emberi jogok, különösen a nők jogai előtérbe kerülhetnek olyan módon, hogy ezek lehetnek a feltételei a tálib vezetés elismerésének, a velük való együttműködésnek és a nemzetközi segélyezésnek is. A szakértők úgy vélték, nem fog sor kerülni arra, hogy a nyugati országok közül valamelyik kilép a szövetségi keretből, és elismeri a tálib kormányzást. Tálas Péter, az SVKI vezetője hangsúlyozta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjainak már csak a segélyezés miatt is ugyanazt az álláspontot kell képviselniük.
Tálas Péter szerint Európa számára Afganisztán két szempontból, a migráció és a terrorizmus kérdése miatt lehet fontos. A szakértő úgy vélte, a terrorizmus mértéke jelentősen csökkenni fog az országban, tekintve, hogy korábban az ilyen cselekmények többségét éppen a tálibok hajtották végre.
– A tálibok rengeteg eszközt szereztek, amelyekkel, ha akarják, elkezdhetik felszámolni a helyi terrorszervezeteket
– magyarázta a kutató, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben nagy figyelmet kapó ISIS-K terrorszervezet nem igazán jelent veszélyt Európára, tekintve, hogy Afganisztánon kívül csupán három ázsiai országban hajtottak végre merényleteket. A szakértő továbbá arra is rámutatott, a migrációs hullámok nemcsak Európa számára fontosak, hanem a tálibok érdeke is, hogy az elmúlt húsz évben kiképzett emberek ne hagyják el az országot.
– A Közel-Keletről Afganisztánon keresztül juthat el a dzsihadista ideológia Kínába és a posztszovjet államokba
– emelte ki Tálas Péter, felhívva arra is a figyelmet, hogy a százezres afgán tömegek érkezése Európába csupán a legrosszabb forgatókönyv, ugyanis a környező országokba elmenekült szegényeknek nincs annyi pénzük, hogy a kontinenst elhagyják.
Borítókép: Iszlamista tálib fegyveresek Kandahárban 2021. szeptember 1-jén
Fotó: MTI/EPA
