időjárás 1°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Rövid időn belül teljesen összeomolhat Afganisztán gazdasága

Dócza Edith Krisztina
2021.09.17. 15:12 2021.09.17. 15:12
Rövid időn belül teljesen összeomolhat Afganisztán gazdasága

Az évtizedek óta tartó háborúk következtében Afganisztánt már régóta humanitárius válság sújtja, azonban a tálibok hatalomátvétele tovább rontotta a helyzetet és a nemzetközi közösség számára még mindig napirenden van, hogyan támogassák az afgánokat anélkül, hogy elismernék a fegyvereseket az ország vezetőiként. Noha világszerte támogatnák pénzzel a kormányok Afganisztánt – az ENSZ hétfőn 1,2 milliárd dollárt gyűjtött össze adományozó konferenciáján –, a vezető politikusok aggódnak amiatt, hogy a fejlesztésekre szánt pénzeket a tálibok költenék el saját javukra fordítva azokat.

A félelmek nem is alaptalanok, ugyanis több hír is érkezett arról, hogy a tálibok átkutatják az egykori afgán kormány tisztviselőinek házait és gyakorlatilag mindent ellopnak, amit tudnak, beleértve az elmenekült politikusok ottmaradt vagyonait. A Twitteren például egy olyan videófelvétel terjed, amelyen két férfi látható, ahogyan készpénzzel és arannyal megpakolt bőröndöket kutatnak át. Egyes feltételezések szerint a mintegy 6,5 millió dollárnyi készpénzt és a 18 aranytömböt Amrullah Szaleh volt afgán alelnök házában találták, miután a politikus otthonában is portyáztak a tálibok, noha mindezt cáfolja a vezetőség.

– A humanitárius segítséget az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek vehetik igénybe, a tálibok nem használják fel

– nyilatkozta Ahmadi Szaidi volt afgán diplomata a Deutsche Welle hírportálnak hozzátéve, a nemzetközi pénzügyi segítség nem jelenti automatikusan a tálib vezetés elismerését.

Afganisztánt emellett a súlyos készpénzhiány és infláció is fenyegeti. Adzsmal Ahmadi, az afganisztáni jegybank korábbi elnöke elmondta, a dél-ázsiai országban nincsen bankjegynyomda, a papírpénzek nyomtatása a jelenlegi politikai állás szerint csak olyan országokban kivitelezhető, amelyek kormányai hajlandók együttműködni a tálibokkal, például a szomszédos Pakisztánban. Ha azonban a készpénzhiány problémáját nem sikerül megoldani, a behozott élelmiszerek – például búza és liszt – árai olyan magasra emelkedhetnek, hogy az afgán lakosság azt nem fogja tudni kifizetni. A szolgáltatásokkal szintén ez a helyzet, különösen az áram- és ivóvízellátás okozhat súlyos problémákat, de a készpénzhiány a még működő civil szervezeteket sem kíméli. Stefan Recker, a Karitász afganisztáni csoportjának igazgatója elmondta, munkatársaikat nem tudják kifizetni, továbbá a segélyezési projektek finanszírozása sem biztosított.

Az ENSZ nemrégiben egyébként arról számolt be, hogy Afganisztánban 97-98 százalékra emelkedhet a szegénységi arány, amely jelenleg 72 százalékon áll.

Vicki Aken, a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság afganisztáni munkatársa pedig a romba dőlt afganisztáni gazdaság egy másik aspektusára hívta fel a figyelmet: „Mi lesz a tanárok és az orvosok kifzetésével?” - tette fel a kérdést. Sajtóértesülések szerint az egészségügyi intézményekben is folyamatosan romlik a helyzet, egyes helyeken már a takarítást sem tudják megoldani, noha a járványhelyzet miatt az intézmények fertőtlenítése prioritást élvezne.

– A készpénzhiány miatt a tálibok megszabták, hányan vehetik ki pénzüket a bankokból, azonban a pénzintézmények még ezt a minimumot sem tudják biztosítani

– fejtette ki Ahmadi.

Az elmúlt hetekben a bankfiókoknál hosszú sorokban álltak az emberek, hogy felvegyék pénzeiket, azonban a tálibok személyenként heti kétszáz dollárban korlátozták a készpénzfelvételt. „A tálibok örököltek egy központi bankot, amelynek az amerikai dollár és az afgán valuta készpénztartalékai is gyakorlatilag üresek” – idézte a Reuters az afgán gazdaságot felügyelő magas rangú, nemzetközi tisztviselők jelentését. A dokumentum szerint a kereskedelem is már csak akadozva működik, ugyanis számos vállalkozás nem tud fizetni az árukért, kifejezetten nagy gondban vannak a nemzetközi kereskedelmet lebonyolító kereskedők, amelyek a dollárt használják.

Pénzfelvételre várakozó emberek egy kabuli bank előtt 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bernat Armangue / MTI/AP

Egyértelműen látszik, Afganisztánnak sürgősen szüksége van a nemzetközi hatalmak segítségére, azonban a tálibokkal való együttműködés számos akadályba ütközik. Az ENSZ feketelistáján még mindig szerepel a fegyveresek több minisztere és magas rangú tisztviselője, ugyanakkor a pakisztáni és a kínai kormány szerint „el kell fogadni az új valóságot”. Szakértők szerint a tálib kormány elismerését jelenti, hogy Irán, Kína és Törökország sem szüntették meg diplomáciai jelenlétüket. Sayed Masood, a Kabuli Egyetem oktatója hangsúlyozta, gondoskodni kell arról, hogy a pénzek a megfelelő emberekhez kerüljenek, azonban hosszútávon a külföldi segélyek nem fogják megoldani Afganisztán problémáját.

Borítókép: Utcai árusnál néz fejfedőket egy férfi Kabulban 2021. szeptember 4-én. Fotó: MTI/EPA

Afganisztán a táliboké

Erényügyi hivatal lett az afganisztáni nőügyi minisztériumból

A dosszié összes cikke