Kaotikus járványkezelés jellemző Szlovákiára

A szlovákiai járványvédekezés aktuális állását egyfelől rendkívül könnyű, másfelől azonban kifejezetten nehéz jellemezni. Tűpontos leírásához egyetlen szó, a kaotikus is elég lenne, ugyanakkor a néhány nap különbséggel meghozott, egymásnak nem ritkán ellentmondó vagy átgondolatlan intézkedések miatt korántsem egyszerű áttekinteni a dolgokat.

A történelmi negyed Klapka György szobrával és a városházával. A toronyóra szebb időket jelez Fotó: Havran Zoltán

Miközben a járványügyi adatok semmivel nem rosszabbak, Szlovákiában szigorú korlátozások vannak érvényben. Az üzletek csak karácsony előtt nyithattak ki néhány hétre, a hotelek, hosszas lobbizás után, korlátozott vendéglétszámmal működhetnek újra, az éttermek és vendéglátóhelyek pedig kivétel nélkül zárva vannak. 

A nagyjából száznegyvenezer munkahelyet biztosító vendéglátóipar lett a szlovák járványvédekezés nagy vesztese. 

– Óriási a káosz, és állandó a változás, nem lehet tudni, egy hónap múlva mire számítsunk – számolt be lapunknak egy neve elhallgatását kérő dunaszerdahelyi étteremtulajdonos az egész országra jellemző állapotokról. Így nem csoda, hogy tízből nyolc alkalmazottja választott más megélhetést az elmúlt hónapokban. A karácsony előtti kormányülésen ugyan döntöttek az újranyitásról, viszont a január harmadikára időzített, csak az oltottakra és a betegségen átesettekre vonatkozó enyhítés számos vendéglátóhelynek már túl későn jön. Alkalmazottak és tartalékok hiányában még azok a helyek is megfontolják az újranyitást, amelyeknek egyébként futná rá, attól félnek ugyanis, hogy két-három héten belül újabb lezárás jöhet. 

Fotó: MN-gyűjtés

– A szlovák járványvédekezés másik kritikus pontja a kötelező oltások kérdése

– mondta el lapunknak Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezető szerkesztője. Szlovákiában, összevetve a többi V4-es állammal, egyébként is alacsony az átoltottság szintje (alig ötven százalék feletti), Kolek szerint ezzel összefüggésben a vakcinaellenesség is itt a legerősebb, melynek egyik legfőbb oka az átgondolatlan kormányzati kommunikáció. 

Eduard Heger miniszterelnök, mintha csak saját politikai öngyilkosságát készítette volna elő, egészen meghökkentő módon, minden előkészítés nélkül egy újságírói kérdésre reagálva beszélt először érdemben a kötelező oltások tervezett bevezetéséről. Az elmúlt hetekben számos alkalommal pedzegette, gyakran éppen Magyarországgal példálózva, hogy a hatvan évnél idősebbeket oltásra köteleznék, miközben a négypárti koalíció két erős embere, az SaS-elnök Richard Sulík és a házelnök Boris Kollár, más-más indíttatásból, de egyértelműen a kötelező oltásokkal szemben foglaltak állást. A parlamenti pletykák szerint ráadásul a miniszterelnök már előremenekülne. Ha a koalíció nem szavazza meg a kötelező oltást, Heger állítólag kész lemondani. 

Miközben a négypárti kormány a belső harcait vívja, a pandémia mellett a saját politikai érdekeit is szem előtt tartva, az elégedetlenség egyre nagyobb.

Az omikron variáns hatása és szlovákiai felbukkanása körül még sok a bizonytalanság, az mindenesetre világosan látszik, nemcsak az egyének, de a társadalom immunrendszere is megsínylette a mögöttünk hagyott, kaotikus időszakot.

Borítókép: Komárom belvárosa (Fotó: Havran Zoltán)