Bár egy héttel ezelőtt, február 5-én életbe lépett az oltási kötelezettség Ausztriában, máris kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedést valóban végre tudják-e hajtani. Egészségügyi szakemberek és politikusok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az omikronhullám idején már kevésbé lehet szükség erre a szigorú lépésre.
Az oltási kötelezettség hasznosnak tűnt, de meg kell tárgyalni, hogy valóban fontos-e a továbbiakban
– közölte Thomas Stelzer, Felső-Ausztria kormányzója. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusán kívül Peter Kaiser és Wilfried Haslauer, Karintia és Salzburg tartomány kormányzói is egyetértenek abban, hogy a rendelkezést felül kell vizsgálni. Véleményüket azzal indokolják, hogy az omikron variáns gyors fertőzőképessége miatt egyre több ember szerez immunitást, és mivel már így is magas az oltottak száma az országban, a kórházi kezeltek száma is alulmarad az előző hullámban tapasztalt arányokhoz képest.
– Erre az intézkedésre a továbbiakban már nincs szükség, hiszen a kórházak el tudnak bánni az omikronhullámmal – vélekedett Norbert Nowotny virológus is.
A cél az, hogy a következő őszi hullámban már mind védettek legyünk
– érvelt azonban az oltási kötelezettség fenntartása mellett az ÖVP-vel kormányzó Zöldek szóvivője, Sigrid Maurer.
Egyedüli európai országként Ausztria már tavaly novemberben bejelentette, hogy februártól kötelező lesz a koronavírus elleni vakcina felvétele minden 14 éven felüli lakosnak, kivéve azokat, akik egészségi okok miatt nem oltathatják be magukat.
Az intézkedés viszont csak március közepétől kikényszeríthető, vagyis az oltatlan állampolgároknak még egy hónapjuk van arra, hogy felvegyék az oltást.
Szintén ez után a márciusi időpont után kell szembenézniük az egészen 3600 euróig (1,2 millió forintig) terjedő pénzbírsággal azoknak, akik nem tesznek eleget az oltási kötelezettségnek. A rendelkezés hatályba lépése óta a beadott oltások száma az országban szinte alig változott: míg január 31-ig a teljes lakosság 75,71 százaléka kapott legalább egy oltást, február 10-ig ez az arány mindössze 75,88 százalékra nőtt. Az intézkedés hatását az is késleltetheti, hogy a lebonyolításért felelős ELGA informatikai cég már korábban jelezte: technikai bonyodalmak miatt leghamarabb csak áprilisban tudja regisztrálni az oltásokat.
Korábban Németország is kilátásba helyezte, hogy bevezetné az oltási kötelezettséget, az új kormányban azonban vita tárgyát képezte a kérdés. Az előrejelzések szerint hamarosan a parlament elé terjesztik az erről szóló tervezetet, és ha a többség megszavazza, Németországban október 1-jétől kötelező lesz az oltás felvétele a felnőttlakosságnak.
Borítókép: A koronavírus elleni oltás felvételére váró emberek Bécsben 2022. február 4-én (Fotó: MTI/AP/Lisa Leutner)
Koronavírus – omikron-járvány 
