Japán orosz és fehérorosz személyek és cégek ellen vezetett be szankciókat
Japán több orosz és fehérorosz kormánytisztségviselő és üzletember pénzeszközeit fagyasztotta be Ukrajna orosz inváziója miatt – derül ki a szigetország pénzügyminisztériumának keddi közléséből.
Az új büntetőintézkedések húsz orosz állampolgárt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök vezérkari főnökének helyettesét, az állami törvényhozás alelnökeit, a Csecsen Köztársaság vezetőjét és az orosz kormányhoz közeli cégek – például a Transznyeft olajvezeték-üzemeltető és a Wagner biztonsági cég – igazgatóit érintik.
A listán emellett 12 fehérorosz kormányzati tisztségviselő és üzletember neve is szerepel, valamint további 12 orosz és fehérorosz szervezet.
A rendelkezés értelmében a listán szereplőkkel történő minden tranzakcióhoz a japán kormány engedélye szükséges.
Tilos lesz továbbá az olajfinomító-eszközök Oroszországba szállítása, valamint betiltják minden olyan termék fehéroroszországi exportját, amelyet katonai célokra is fel lehet használni.
Szankcióval sújtották a fehérorosz védelmi minisztériumot és a minszki székhelyű JSC Integral félvezetőgyártó vállalatot is.
Kisida Fumio japán miniszterelnök március elején már bejelentette, hogy a háború miatt Japán szankciókkal sújtja Fehéroroszországot. Kisida ekkor elnézést kért a japánoktól, elismerve, hogy a szankciókat várhatóan japán cégek is megérzik majd, és hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék az intézkedések negatív hatását.
Tokió emellett csatlakozott a G7-országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is.
Humanitárius folyosó megnyitását sürgette az amerikai ENSZ-nagykövet
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn felháborodását fejezte ki az orosz csapatok által ukrán civilek ellen elkövetett atrocitások miatt, és a harcok beszüntetését, illetve humanitárius folyosók létesítését sürgette.
Linda Thomas-Greenfield a világszervezet Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében felszólította Moszkvát, hogy határozottan, világosan, egyértelműen kötelezze el magát a humanitárius segítségnyújtás azonnali és akadálytalan lehetővé tétele mellett.
Emlékeztetett arra, hogy továbbra is több ukrán város állandó ostrom alatt van, az orosz erők folyamatosan lövik őket, miközben a kórházak kifogynak az utánpótlásból, fogy az élelem és egyre több a civil áldozat.
A korridorok megnyitását sürgette Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese is.
A műveletek során a feleknek állandó tekintettel kell lenniük a civilek életének védelmére, illetve az épületek és az infrastruktúra épségére
– fogalmazott Griffiths, hozzátéve, hogy a civileket megilleti a biztonságos elvonulás joga, mégpedig az általuk választott irányba.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet bejelentette: az orosz erők kedden reggel, moszkvai idő szerint 10 órakor ismét beszüntetik a harcokat, hogy lehetővé tegyék a humanitárius folyosók megnyitását Kijevnél, Csernyihivnél, Szuminál és Mariupolnál. A tanácsban elmondott beszédében a nagykövet aláhúzta: mindenki maga dönti el, merre akar menni.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba a nap folyamán korábban még azt mondta, az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen volt a civilek tervezett evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból.
Ugyancsak ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Míg az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet, az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kellett volna vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt volna meg ukrán, illetve orosz területre.
Zelenszkij: Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal
Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik - mondta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyúttal kijelentette: Nem mozdul az ukrán fővárosból.
Nem félek
– szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.
Azt is elmondta, hogy a szembenálló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy szűk sávnyi folyosót nyitottak, pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára.
Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.
Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.
Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította Moszkvát, tegye lehetővé, hogy az ukránok nyugat felé távozzanak az ostromlott városokból.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este bejelentette, az orosz erők ismét hajlandóak a tűzszünetre több ukrán városnál kedd reggeltől, a javasolt evakuálási útvonalakat azonban az ukrán félnek még jóvá kell hagynia a fegyvernyugvás életbe lépéséhez.
Bloomberg: Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét - ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett.
Ezek az országok
arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe
– fogalmazott a Bloomberg.
A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státusát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását
– hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három balti állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.
A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé - jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe. A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.
Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek
– emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Vöröskereszt: Évekig elhúzódhat a humanitárius válság
Hatalmas hiányokhoz és migrációs mozgásokhoz vezethet az orosz támadás nyomán kialakult ukrajnai humanitárius válság, amelynek következményeit még akár évekig is érezhetjük – figyelmeztetett hétfőn a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke.
Virtuális sajtótájékoztatóján Francesco Rocca hangsúlyozta: számítani lehet arra, hogy az ukrajnai konfliktus az elkövetkezendő években Európa legsúlyosabb humanitárius válsága lesz.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma és a szükségletek óriásiak, s tovább nőnek mind Ukrajnán belül, mind az országon kívül
– fogalmazott.
Kiemelte, hogy
Ukrajnában millióknak azonnali ivóvízre és élelmiszersegélyre van szükségük, a járhatatlan utak és az elektromos hálózatok leállása miatt pedig sokan maradtak orvosi segítség nélkül.
Hangsúlyozta, hogy a helyzet kezeléséhez segélymunkásokra volna szükség, akiknek azonban szavatolni kell a biztonságát, egyúttal méltatta az ukrajnai Vöröskereszt eddigi munkáját.
A szervezet munkatársai halálos veszedelemben, fáradhatatlanul végzik feladataikat, egyebek között élelmiszert osztanak, és traumatizált emberek százezreinek segítenek átjutni a határon
– emlékeztetett.
A háború 12 napja során civilek százai vesztették életüket, és több ezren sebesültek meg.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint már több mint 1,7 millióan menekültek el Ukrajnából, több mint a felük Lengyelországba.
Az orosz kormányfőhelyettes szerint Moszkvának joga van az Északi Áramlat–1 leállítására
Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat–2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat–1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak.
Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket
– mondta Novak.
A miniszterelnök-helyettes szerint Oroszországnak nincs köze a kőolaj és a földgáz világpiaci árának emelkedéséhez. Az árrobbanásért az európai politikusok felelőtlen nyilatkozatait tette felelőssé.
Felhívta a figyelmet arra, hogy többen közülük az orosz kőolajtól és földgáztól történő megszabadulásra hívtak fel. Novak szerint európai tisztségviselők ismét Oroszországra próbálják hárítani saját energiapolitikájuk elmúlt évekbeli kudarcait.
Ezek következtében az energiaforrások árának erőteljes emelkedésének vagyunk tanúi. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy Oroszországnak semmi köze a jelenlegi árrobbanáshoz és a piaci volatilitáshoz
– hangoztatta.
Novak emellett emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának negyven százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit.
Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg.
Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma száz százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat–1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül
– jelentette ki.
Kuleba: A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében
A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában hétfőn.
Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.
Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva
– fogalmazott Kuleba.
Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál
– állította az ukrán diplomácia vezetője.
Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?
– fogalmazott Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta, hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.
Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.
Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor hétfőn, szintén az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne.
Úgy vélem, az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az a repüléstilalmi övezet. Ez nem olyasvalami szabályzat, amelyet mindenkinek be kell tartania. Ez akarat arra, hogy lelőjék az Oroszországi Föderáció repülőgépeit, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelentené
– hangsúlyozta Rubio.
Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is
– tette hozzá a floridai szenátor.
A Reuters brit hírügynökség hétfőn este azt jelentette: Kuleba hétfőn este az ukrán televízióban élőben közvetített beszédében kijelentette, hogy Kijev közvetlen tárgyalásokat szorgalmaz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
Régóta szerettünk volna közvetlen tárgyalásokat az ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között, mert mindannyian tudjuk, hogy övé a végső döntés joga, különösen a mostani helyzetben
– mondta Kuleba.
Elnökünk nem fél semmitől, így közvetlen találkozótól sem Putyinnal. Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra, üljenek le és beszéljenek!
– tette hozzá.
Salvini Varsóban a menekültek olasz befogadását készíti elő
Matteo Salvini, a Liga vezetője hétfőn Varsóba érkezett, majd a lengyel határhoz látogat el a menekültek olaszországi befogadása előkészítésére – közölte a jobboldali kormánypárt hétfőn.
Matteo Salvini első állomása a lengyel főváros, Varsó volt, ahol a kormányfő, Mateusz Morawiecki fogadta őt. A Liga közleménye szerint
Salvini köszönetet mondott a lengyel miniszterelnöknek az Ukrajnából érkezők rendkívüli befogadásáért, amivel példát mutatnak egész Európában. Korábban Matteo Salvini úgy nyilatkozott, hogy ugyanezt megköszönte Orbán Viktornak is.
Az olasz politikust pártja európai parlamenti képviselői kísérték el. Salvini a varsói nagykövetségen találkozott az országban dolgozó olasz vállalkozókkal, valamint fogadták az apostoli nunciatúrán is.
A párt közleménye szerint a nem sajtónyilvános látogatással Matteo Salvini a békén kíván dolgozni, biztosítani akarja, hogy az olaszországi segélyek Lengyelországon keresztül eljussanak Ukrajnába, valamint elő kívánja segíteni, hogy a háború elől menekülő nők és gyermekek eljussanak, és befogadásra találjanak Olaszországban.
Matteo Salvini a tervek szerint szerdáig marad Lengyelországban, ahol el akar jutni a Caritas humanitárius szervezet Rzeszówban működő központjába, valamint a határváros Przemyslbe. A Liga hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini nem jelentette be előre az útját, mivel nem kívánta reklámozni.
A politikus korábban utalt arra, hogy fel akarja keresni az Ukrajnával határos országokat, ahova a menekültek érkeznek, és Magyarországot és Romániát is említette.
A római belügyminisztérium adatai szerint hétfő estig több mint 17 ezer ukrán érkezett Olaszországba.
Az ukrán miniszter szerint az infrastrukturális károk megközelítik a tízmilliárd dollárt
Megközelítik a tízmilliárd dollárt az infrastrukturális károk Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta – közölte hétfőn Olekszander Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter.
A miniszter televíziónak nyilatkozva közölte, hogy az adatok vasárnapiak. Hozzátette:
a megrongált infrastrukturális létesítmények helyreállítása egy évbe, a legnehezebb eseteké két évbe is beletelik.
Kubrakov elmondta azt is, hogy vasárnap negyvenezer embert evakuáltak a kelet-ukrajnai Harkivból.
Ukrajna felszólította Oroszországot, hagyja a polgári személyeket távozni a többi városból is. A belügyminisztérium egyik vezetője, Vadim Deniszenko szerint négyezer polgári személy továbbra is evakuálásra vár Kijev elővárosaiból.
Oroszország mindent megtesz, hogy megakadályozza a humanitárius folyosók létrehozását
– mondta Deniszenko.
Borítókép: Katonák segítenek a Kijev közelében lévő Irpinyből menekülő embereknek átkelni egy orosz légicsapásban lerombolt híd alatt kialakított átkelőn az Irpiny folyón 2022. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
Orosz–ukrán háború
