Terrortámadások kiemelt célpontjává vált Svédország

A biztonsági helyzet romlása elsősorban a szent könyv nyilvános elégetésével van összefüggésben a svéd titkosrendőrség szerint.

epaselect epa10433491 Iranians burn Sweden's flag during an anti-Sweden rally after the Friday prayer ceremony in Tehran, Iran, 27 January 2023. Iran harshly condemned the burning of the Koran in Sweden by the Leader of the far-right Danish political party Stram Kurs, Rasmus Paludan, in front of the Turkish embassy in Stockholm on 21 January 2023. EPA/ABEDIN TAHERKENAREH Fotó: ABEDIN TAHERKENAREH

A januári stockholmi török nagykövetség előtti Korán-égetésre hevesen reagáltak több muszlim országban, többek között a svéd zászló felgyújtásával, valamint az ország nyílt fenyegetésével. Nemsokkal az eset után a svéd nemzetbiztonsági szolgálat (Säpo) azt közölte, hogy a terrorfenyegetettség mértéke megnövekedett az országban. 

A titkosrendőrség azt is megjegyezte, hogy a biztonsági helyzet romlása elsősorban a szent könyv nyilvános elégetésével van összefüggésben, és az erőszakos iszlamista fenyegetettség karakterét mutatja. 

A Säpo korábban arra is rávilágított, hogy értékelésük szerint körülbelül kétezer olyan iszlamista él Svédországban, akik terrorcselekmény elkövetésére készek, ráadásul ahogy számos más nyugat-európai országban, a skandináv térségben is egyre több fiatalkorú radikalizálódik.

Szerdán a svéd Országos Terrorfenyegetés-értékelő Központ tett közzé jelentést, amelyben azt állapítja meg, hogy a terrorfenyegetettség szintje az egész 2023-as évben magas marad. 

A központ, mely három hírszerző és nemzetbiztonsági szolgálat munkatársaiból áll, szintén közölte, hogy Svédország az iszlám terrorizmus kiemelt célpontja, de szélsőjobb fenyegetés is tapasztalható. 

A korábbiakhoz hasonlóan a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy esetleges támadást egy magányos személy, vagy egy kisebb csoport követhetné el. A központ vezetője, Ahn-Za Hagström azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a terrortámadások a judaizmushoz vagy az iszlámhoz kötődő nyilvános helyeket és vallási célpontokat is célba veheti, valamint LMBTQ embereket, politikusokat és kormányzati tisztviselőket is.

A Korán januári égetése után Recep Tayyip Erdogan elnök bejelentette, hogy ha továbbra is előfordul, hogy Svédország utcáin a szent könyvet égetik, akkor nem számíthatnak a török támogatásra az ország NATO-csatlakozásában. Ezt követően a rendőrség már több nyilvános, Korán-égetéssel összekötött demonstrációt nem engedélyezett. Ez ellene azonban több fellebbezést is benyújtottak, melyek jelenleg bírósági szakaszban vannak.

Borítókép: Svédország zászlóját égetik iráni tüntetők egy Svédország-ellenes tüntetésen Teheránban, 2023. január 27-én (Fotó: EPA/Abedin Taherkenareh)