Idén eddig nem hogy javult volna Svédország és Törökország viszonya, hanem tovább romlott. Először egy Recep Tayyip Erdogan elnököt ábrázoló bábut lógattak fel tüntetők fejjel lefelé, majd egy ismert szélsőséges dán-svéd politikus, Rasmus Paludan Koránt égetett a stockholmi török nagykövetség előtt. Ez utóbbi – bár nem volt előzmény nélküli – hatalmas felháborodást váltott ki az iszlám világban. A török elnök a Korán égetése kapcsán leszögezte, Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország támogatni fogja a NATO-csatlakozásukat. Az ügyben még a magyar külügyminiszter is megszólalt: Szijjártó Péter világossá tette, hogy hívő katolikusként úgy gondolja, hogy egy másik hit szent könyvének elégetése elfogadhatatlan cselekedet.
Pedig a szólásszabadság nevében az elmúlt időszakban egyáltalán nem szokatlan a Korán-égetés Svédországban, elsősorban Rasmus Paludan egyszemélyes műsoraként.
A forgatókönyv mindig hasonló: a politikus bejelenti az adott város rendőrségén a szándékát. A hatóságok rendre engedélyezik azt, majd a helyszínt gondosan körbekordonozzák, rohamrendőrökkel veszik körbe. A politikust ezután ugyancsak egyenruhások kísérik a helyszínre, ahol ő egy ideig hergeli az ellentüntetőket, mielőtt végül elégeti a szent könyvet. Ezt követően a rendőrség kimenekíti a férfit, végül jelöletlen autókkal kiviszik a városból.
Csakhogy a Korán-égetés miatt nemcsak a svéd NATO-csatlakozás került távolabb, hanem megnövekedett a terrorfenyegetettség is.
Először az amerikai külügyminisztérium ítélte úgy, hogy kockázatossá vált a helyzet, majd pár nappal később a svéd nemzetbiztonsági szolgálat, a Säpo is a terrorfenyegetettség szintéjnek emelkedésére figyelmeztetett. Ezután jött a hír, hogy a stockholmi rendőrség megtagadta egy újabb, a török nagykövetség elé tervezett tüntetésre az engedély kiadását, majd pár napra rá ugyanezt tette az iraki külképviselethez kért hozzájárulás kapcsán is. A demokrácia védelmezői azonnal felháborodtak, mondván nem érdekli őket sem az esetleges esztelen vérontás veszélye, a vallás iránti tisztelet és tolerancia pedig még annyira sem.
Nils Funcke újságíró, a véleménynyilvánítás szabadságának szakértője (sic!) szerint Svédországban nem kellene olyan politikai rendőrséget létrehozni, amely eldönti, mikor lehet és mikor nem demonstrálni.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tüntetéshez való alapvető jogot és a vallások kritizálásának jogát, csak azért, mert egy kolerikus úriember Törökországban ezt nem tartja helyénvalónak, vagy hogy vannak terroristák valahol Afrikában, akik ezt helytelenítik
– érvelt. Egyes szakértők szerint a rendőrségnek nincsen erre törvényi felhatalmazása.
Az ügyben a parlament igazságügyi bizottságának elnöke is megszólalt, Richard Jomshof szerint súlyos dolog, ha egy állampolgártól megtagadják demokratikus szabadságjogainak gyakorlását. Szerinte semmilyen körülmények között nem hagyható, hogy az iszlamisták és a terroristák szabják meg a svéd emberek véleménynyilvánítási szabadságának határait. Mindenesetre jó észben tartani, hogy a Säpo szerint Svédországban legalább kétezer olyan radikális iszlamista él, akik bármikor képesek egy terrorcselekményt végrehajtani.
Borítókép: Rasmus Paludan svéd-dán bevándorlásellenes politikus, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője az iszlám szent könyv, a Korán egy példányát égeti egy koppenhágai mecset előtt 2023. január 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Olafur Steinar Gestsson)
