Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A hétvégi genfi találkozón az EU és brit tanácsadók ugyan örülhettek, hogy meghívták őket az újabb egyeztetésekre – miután az amerikaiak az eredeti 28 pontos tervből egyszerűen kihagyták őket –, de sokan úgy látják, hogy Washington csupán formálisan hallgatja meg az európai aggodalmakat.
Az öröm azonban gyorsan szertefoszlott: már hétfőn a Kreml határozottan visszautasította az európai ellenjavaslatot, hangsúlyozva, hogy az „egyáltalán nem felel meg konstruktív célokra” Oroszország számára.
Közben Zelenszkij arról számolt be, hogy az amerikai és ukrán tárgyalók egy rövidebb, módosított dokumentumban állapodtak meg, amely figyelembe veszi Kijev bizonyos kifogásait.
A legkényesebb pontokról azonban továbbra is Donald Trump dönt.
Ezzel párhuzamosan az amerikai katonaságért felelős miniszter, Dan Driscoll Abu-Dzabiban készül konzultálni orosz tisztviselőkkel a béketárgyalások következő lépéseiről. A legnagyobb fenyegetést azonban az jelenti, hogy Vlagyimir Putyin nyomására Trump visszatérhet az eredeti, 28 pontból álló, vitatott javaslathoz. Ez Kijevet súlyos engedményekre kényszerítheti: területek átadására, a NATO-csatlakozásról való lemondásra, valamint az ukrán hadsereg drasztikus leépítésére.
Ha ez a terv kerül az asztalra, Zelenszkij ismét választás elé kerül: aláírja a megállapodást, vagy vállalja Ukrajna jövőjének kockázatát abban a reményben, hogy Európa végül hajlandó lesz valódi és jelentős támogatást nyújtani.
A kontinens országai továbbra sem küldenek katonáikat Ukrajnába, és a szükséges fegyverszállítmányok nagy része is várat magára. A befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról sem sikerült megegyezni, pedig hónapok óta ez lenne az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy Kijev finanszírozáshoz jusson.
A 140 milliárd eurónyi eszköz felhasználása Belgium merev ellenállása miatt hiúsult meg, és azóta sem született érdemi előrelépés a tárgyalásokon.
Egyes uniós diplomaták bíznak abban, hogy Trump nyomása végül rákényszeríti a vonakodó államokat a megállapodásra, mások jelentős aggályokat fogalmaztak meg.
Közben a nyugat-európai országokban egyre nagyobb feszültséget okoz a katonai szerepvállalás kérdése. Franciaországban hatalmas felháborodást váltott ki a vezérkari főnök figyelmeztetése, hogy az országnak készen kell állnia Oroszországgal szembeni háborúra. Macron gyorsan igyekezett csillapítani a kedélyeket, miközben a katonai szolgálat lehetőségét is belengette. Németország arra hivatkozik, hogy már most is jelentős erőket állomásoztat Litvániában, és ez elegendőnek tekinthető Ukrajna támogatásához.
Zelenszkij azonban úgy látja: Európa továbbra sem hajlandó katonákat küldeni a frontvonalra.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij urán elnök (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Van egy fontos vers, valamiért ez jár most a fejemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!