Zelenszkij sarokba szorult, végzetes választás előtt áll

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij olyan döntés előtt áll, amely Ukrajna jövőjét is meghatározhatja: vagy elfogadja Donald Trump békefeltételeit, vagy tovább bízik az európai vezetőkben, akik négy év háború után sem tudtak egységes, valódi erejű támogatást mozgósítani. Az ukrán elnök két lehetőség közül választhat: vagy rábólint Trump béketervére, vagy arra vár, hogy az európai háborúpárti elit katonákat küldjön a frontra Ukrajnába, illetve minden fegyvert és befagyasztott orosz vagyont odaadjon Kijevnek, amivel rendelkezik.

Zelenszij sarokba szorult, végzetes választás előtt áll Forrás: AFP

A genfi tárgyalásokon ugyan sikerült látszólagos előrelépést felmutatni, ám az európai diplomácia gyors optimizmusa hamar szembesült a realitással: a kontinens továbbra is megosztott és óvatos. Egyes fővárosok ünnepeltek, amiért részt vehettek az amerikai tervezet újratárgyalásában, mégis kiderült, hogy sem katonát, sem elegendő fegyvert, de még a befagyasztott orosz vagyon felhasználásátnem képesek határozottan vállalni. Így Zelenszkij válaszút elé érkezett: vagy enged az amerikai elképzelésnek, vagy tovább vár egy olyan európai kiállásra, amelyre a jelek szerint egyre kevesebb esély mutatkozik.

Zelenszkij sarokba szorult, végzetes választás előtt áll Fotó: AFP

Bár Ursula von der Leyen „előrelépésként” értékelte az EU megnövekedett jelenlétét, a valóság az, hogy a kontinens országai továbbra sem tudnak érdemben egységes stratégiát felmutatni Ukrajna támogatására – írja a Politico.

Volodimir Zelenszkij elnök most gyakorlatilag sarokba szorult: vagy elfogadja Donald Trump békejavaslatát, vagy bízik azokban az európai szövetségesekben, akik négy év alatt sem tudtak jelentős és valódi támogatást nyújtani hazájának.

A hétvégi genfi találkozón az EU és brit tanácsadók ugyan örülhettek, hogy meghívták őket az újabb egyeztetésekre – miután az amerikaiak az eredeti 28 pontos tervből egyszerűen kihagyták őket –, de sokan úgy látják, hogy Washington csupán formálisan hallgatja meg az európai aggodalmakat. 

Az öröm azonban gyorsan szertefoszlott: már hétfőn a Kreml határozottan visszautasította az európai ellenjavaslatot, hangsúlyozva, hogy az „egyáltalán nem felel meg konstruktív célokra” Oroszország számára.

Zelenszkij újabb nehéz döntés előtt

Közben Zelenszkij arról számolt be, hogy az amerikai és ukrán tárgyalók egy rövidebb, módosított dokumentumban állapodtak meg, amely figyelembe veszi Kijev bizonyos kifogásait. 

A legkényesebb pontokról azonban továbbra is Donald Trump dönt. 

Ezzel párhuzamosan az amerikai katonaságért felelős miniszter, Dan Driscoll Abu-Dzabiban készül konzultálni orosz tisztviselőkkel a béketárgyalások következő lépéseiről. A legnagyobb fenyegetést azonban az jelenti, hogy Vlagyimir Putyin nyomására Trump visszatérhet az eredeti, 28 pontból álló, vitatott javaslathoz. Ez Kijevet súlyos engedményekre kényszerítheti: területek átadására, a NATO-csatlakozásról való lemondásra, valamint az ukrán hadsereg drasztikus leépítésére. 

Ha ez a terv kerül az asztalra, Zelenszkij ismét választás elé kerül: aláírja a megállapodást, vagy vállalja Ukrajna jövőjének kockázatát abban a reményben, hogy Európa végül hajlandó lesz valódi és jelentős támogatást nyújtani.

Európa továbbra is tétovázik Fotó: AFP

Európa továbbra is tétovázik

A kontinens országai továbbra sem küldenek katonáikat Ukrajnába, és a szükséges fegyverszállítmányok nagy része is várat magára. A befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról sem sikerült megegyezni, pedig hónapok óta ez lenne az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy Kijev finanszírozáshoz jusson.

A 140 milliárd eurónyi eszköz felhasználása Belgium merev ellenállása miatt hiúsult meg, és azóta sem született érdemi előrelépés a tárgyalásokon. 

Egyes uniós diplomaták bíznak abban, hogy Trump nyomása végül rákényszeríti a vonakodó államokat a megállapodásra, mások jelentős aggályokat fogalmaztak meg.

Közben a nyugat-európai országokban egyre nagyobb feszültséget okoz a katonai szerepvállalás kérdése. Franciaországban hatalmas felháborodást váltott ki a vezérkari főnök figyelmeztetése, hogy az országnak készen kell állnia Oroszországgal szembeni háborúra. Macron gyorsan igyekezett csillapítani a kedélyeket, miközben a katonai szolgálat lehetőségét is belengette. Németország arra hivatkozik, hogy már most is jelentős erőket állomásoztat Litvániában, és ez elegendőnek tekinthető Ukrajna támogatásához.

Zelenszkij azonban úgy látja: Európa továbbra sem hajlandó katonákat küldeni a frontvonalra. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij urán elnök (Fotó: AFP)