Bizalmat kapott a szörnykoalíció Bulgáriában

A kelet-európai országot neoliberális-jobbközép koalíciós kabinet fogja vezetni.

Szófia, 2023. június 6. A liberális-konzervatív Folytatjuk a Változást (PP) pártot képviselõ Nikolaj Denkov új bolgár miniszterelnök beiktatási ünnepségén a parlament szófiai üléstermében 2023. június 6-án. Április 2-án 2020 óta az ötödik parlamenti választást tartották Bulgáriában, és az itt a legtöbb szavazatot elérõ két erõ, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) és a mögötte végzõ PP május 22-én koalíciós kormány létrehozásáról és hatalommegosztásról állapodott meg, ennek értelmében az elsõ kilenc hónap után GERB jelöltje áll a kormány élére. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev

A bolgár parlament kedd délután bizalmat szavazott a neoliberális–jobbközép koalíciós kabinetnek. A 240 tagú bolgár képviselőházban az ülésteremben jelen lévő 201 képviselő közül 132 szavazott mellette és 69 ellene. A szavazás végeredménye az előzetes várakozások szerint alakult. A Kiril Petkov és Aszen Vaszilev vezette neoliberális Folytatjuk a változást és Demokratikus Bulgária pártszövetség (PP/DB) és a Bojko Boriszov jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt koalíciójára szavazott még a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt két képviselője is. A kormánykoalíció ellen szavaztak a Bolgár Szocialista Párt, a Van ilyen nép és a Vazrazsdane párt képviselői.

A múlt héten véglegesítette a koalíciós kormányzásról szóló megegyezést a neoliberális PP/DB és a GERB. A megállapodás értelmében a két párt 18 hónapra szóló úgynevezett megosztott kormányzásban állapodott meg, amelyben az első kilenc hónapra Nikolaj Denkov, az április 2-i parlamenti választások második helyet elérő párt jelöltje kapja a kormányalakításai megbízást, majd kilenc hónap múlva Marija Gabriel, a győztes GERB jelöltje veszi át a miniszterelnökséget. Hétfőn Rumen Radev államfő kiadta az ukázt a kormányalakításra, amelynek kedden délután a bolgár parlament bizalmat szavazott.

A neoliberális–jobbközép kormánykoalíció mindkét szavazótáborban óriási csalódást váltott ki, mert a két legnagyobb politikai erő vezetői két éven át kibékíthetetlennek tűnő éles konfliktusban álltak, korrupcióval és bűnözéssel vádolva egymást. Érthetetlen, hogy Boriszovék szinte ingyen adták oda a hatalmat a második politikai erőnek. Marija Gabrielen kívül egy jobboldali politikus sem szerepel a kormányban. A GERB mint a legerősebb párt a bolgár szocialistákkal és a török liberálisokkal is tudtak volna kormányozni, de erős figyelmeztetést kaptak Brüsszelből és Washingtonból, így hamar letettek róla, illetve a GERB attól tartott, hogy egy ilyen koalíció esetén a neoliberálisok újra az utcára viszik a híveiket úgy, mint ahogy két éve történt. 

Egy órával a bizalmi szavazás megkezdése előtt az oroszbarát Vazrazsdane párt képviselői és szimpatizánsai a parlament épülete előtt tüntetést szerveztek a külföldi követségek nyomásgyakorlása ellen.

A Denkov–Gabriel kabinet tagjainak 70 százaléka kapcsolatban áll az USA-val, közülük öten közvetlen finanszírozásban részesülnek a Soros Györgyhöz kötődő Amerika Bulgáriáért alapítványtól

– skandálták tüntetők, majd hozzátették, „Mutassuk meg, nem tűrjük el, hogy Bulgáriát idegen hatalmak irányítsák”.

A rotációs kormányzással kapcsolatban egy orosz lapvélemény is megjegyezte, „nyilvánvaló, hogy egy második Magyarország felemelkedése Délkelet-Európában nem érdeke az euroatlantistáknak. Ezért használják az EU perifériáján lévő politikai elitek lojalitását biztosító különleges formákat az úgynevezett rotációs kormányok formájában.

Az új koalíciós kormány hivatalba lépése a Nyugat számára örömhír, hiszen végre helyreáll a parlamentarizmus az országban, véget érhet a parlamenti ellenőrzés nélküli elnöki kormányzás. Mint ismeretes, a békepárti Rumen Radev államfő leállította az Ukrajnának küldendő közvetlen katonai támogatást, ami erős nemtetszést váltott ki a hazai és külföldi liberális körökben.  

Az új kormány létrejötte jó hír Kijevnek is, mert az új „szófogadó” Nyugat-barát kormány fegyverszállításokkal támogathatja a készülő ukrán offenzívát.

Egy német lap elemzése szerint Lengyelország szovjet kaliberű lőszereket is szállít Ukrajnának, de nincs elég kapacitása az ukrán hadsereg igényeinek kielégítésére. Bulgáriának viszont több mint 300 ezer lövedéke van, amelyeket Ukrajnába tud szállítani. Ezek kulcsfontosságúak, mivel az ukrán katonáknak aknamezőkön kell átjutniuk, hogy visszafoglalják a megszállt területeket. Az aknamezőket először lövedékekkel robbantják fel, mielőtt a gyalogságot átküldenék.

Az új kormánykoalíció első legsürgősebb intézkedései között Ivan Gesev főügyész idő előtti leváltása szerepel. Bojko Boriszov saját politikai túlélése érdekében feláldozta leghűségesebb szövetségesét. Gesev azonban nem adja könnyen magát. A múlt héten Bojko Boriszov, a héten Kiril Petkov mentelmi jogának felfüggesztését kérte, és ügyészségi eljárást indított mindkét politikus ellen. A második legfőbb feladat az idei költségvetés rendbetétele és a közel hétszázalékos költségvetési hiány három százalék alá való leszorítása lesz, amely vagy megszorításokhoz, vagy az államadóság növeléséhez vezethet.

Milyen időtávnak nézhet elébe ez a kormánykoalíció? Túl kell élnie az idei őszi helyhatósági és a jövő évi europarlamenti választásokat. Egyelőre mindkét koalíciós partner igyekszik kibújni a közös kormányzás felelőssége alól.

Brüsszel azzal tudná segíteni ennek a kormánynak az életben tartását, ha Bulgária végre tényleg megkapja a neki járó uniós pénzeket, felveszik a schengeni térségbe és támogatást kap az eurózóna-tagsághoz. Enélkül tömeges elégedetlenség törhet ki az országban. Bár egyelőre az eurózóna tagsága erősen megosztja a bolgár társadalmat.

Borítókép: A liberális-konzervatív Folytatjuk a Változást (PP) pártot képviselő Nikolaj Denkov új bolgár miniszterelnök beiktatási ünnepségén a parlament szófiai üléstermében 2023. június 6-án (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)