Fokozódik a politikai káosz Bulgáriában

Miközben brutálisan fokozódik a nyomás Bulgáriára a nyugati nagykövetségek részéről, hogy mielőbb alakuljon nyugatbarát kormány, addig egyes politikai erők titokban készített felvételekkel próbálják megakadályozni a leendő Denkov–Gabriel kormánykoalíció megalakulását.

2023. 05. 27. 7:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Radosztin Vaszilev, a Folytatjuk a változást párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy nem támogatja a készülő Denkov–Gabriel rotációs kormánykoalíciót, a neoliberális Folytatjuk a változást/Demokratikus Bulgária pártszövetség (PP/DB) és a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) között, elhagyja pártja frakcióját és nyilvánosságra hozza a május 21-én este 10 órakor megtartott Folytatjuk a változást párt Nemzeti tanácsának online értekezletén elhangzottakat, amelyet tabletjével vett fel. 

Ez nem egy titkos feljegyzés, ez egy háttérmegegyezés a PP/DB és a GERB közötti koalícióról, amelyben különböző érdekekkel rendelkező struktúrák bizonyos célból jöttek össze

– magyarázta a képviselő. Az ötórás felvételekből kiderül, hogy a neoliberálisok tartják kézben az összes szolgálatot és a kulcsfontosságú vezetők kinevezését, miközben folyamatosan egyeztetik a külföldi követségekkel, és a jövőben a szolgálatok munkáját külső tanácsadók fogják segíteni. Az online konferencia során kiderült, hogyan viszonyulnak a neoliberálisok Bojko Boriszovhoz, a GERB párt elnökéhez. 

Két éve még a Folytatjuk a változást mozgalom azért jött létre, hogy leváltsák Boriszov korrupt rendszerét, most viszont a tanácskozáson elhangzott, hogy „a GERB nem valódi, csak marketingszempontból ellenség, sőt Boriszov a barátunk”. A színfalak mögött a PP/DB és GERB már régen megegyeztek a koalícióról, csak a nyilvánosság előtt imitálták az utolsó pillanatig a szembenállásukat.

Állítólag Petkov elmagyarázta társainak, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Bulgáriának van esélye belépni a schengeni övezetbe, de az eurózónába egyelőre még nincs, ám kerülőúton támogatni fogja a tagsággal kapcsolatos követelmények megkerülését. Ezzel kapcsolatban a Pik hírportál elmondta, ha ez igaz, akkor ez már nem nemzeti, hanem nemzetközi botrány.

Amennyiben igazak Petkov állításai, Ursula von der Leyennek azonnal be kellene nyújtania a lemondását, amiért megígérte, hogy segít megkerülni az eurózóna tagsági kritériumait.

Aszen Vaszilev szájából az is elhangzott, hogy a leendő Denkov–Gabriel kormány csak addig fog létezni, amíg Bojko Boriszov félni fog Ivan Gesev főügyésztől és Rumen Radev államfőtől. Petkov hozzátette, hogy Marija Gabrielre helyezik a hangsúlyt, aki a miniszterelnöki tárcáról ábrándozik, miközben ezzel  tisztára fogják mosni Boriszovot. Elhangzott az is, hogy a PP–GERB közös kormányzása valójában koalíció, de ők nyilatkozataikban csak Marija Gabrielre fognak hivatkozni.

A felvételek nyilvánosságra hozatal után Kiril Petkov a parlamentben nem tagadta azok valódiságát, elismerte, hogy elsőre a tanácskozás résztvevői nem szavazták meg a koalícióra lépést a GERB párttal, csak másodjára sikerült. Természetesen a leendő koalíció képviselői elbagatellizálták a felvételek jelentőségét, végig kellene hallgatni ez egész ötórás beszélgetéseket, kijelentették, hogy a szivárogtatás ellenére a koalíció létre fog jönni.

Ognyan Mincsev politológus ez elnöki ügyivő kormányzásban látja a fő problémát. Szerinte Rumen Radev egyre több hatalmat ragadott magához, ami azt jelenti, hogy az ország zsákutcába jutott. Úgy véli, hogy az oligarchikus körök az elnöki intézmény köré gyűltek össze, és nem érdekeltek abban, hogy reformista kormány jöjjön létre:

Három éve mély politikai válságban vagyunk, amely intézményi széteséshez vezethet. A gazdaság szenvedni fog, hogy Bulgáriában nem működhet teljes jogú parlament, amely feloszlik, ha nincs kormány. Van egy kormányzati program, amelyet három évvel elhalasztottak, és ez már nem folytatódhat. A bulgáriai intézményi kapcsolatok főbb szereplői közötti ellentmondások túllépték az elfogadhatósági határt, és most már küszöbönáll az intézményi konfliktus az igazságszolgáltatás, a politikai pártok és a parlament között

– nyilatkozta Mincsev.

Borítókép: Kormányellenes tüntetés Szófiában 2020. október 3-án (Fotó: Artur Widak/NurPhoto)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.