Peking és Washington az évek óta rohamosan romló kapcsolatok után újra közeledni kezdett egymáshoz, és olyan magas rangú amerikai tisztviselők, mint Antony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter is ellátogattak a múlt hónapban Kínába.
A közelmúltbeli fejleményeket nem az enyhülés fényében értékelem, hanem inkább úgy, hogy mindkét fél a saját érdekei szerint cselekszik
– fogalmazott Hass.
Szerinte mivel a kínai elnök jelenleg több kihívással néz szembe, saját jól felfogott érdeke, hogy megpróbálja lassítani a Kínára gyakorolt amerikai és nyugati nyomás ütemét – míg Joe Biden regnáló elnöknek az az érdeke, hogy „bizonyítsa kompetenciáját egy versenyképes és összetett vetélytárs kezelésére a 2024-es elnökválasztáshoz közeledve”.
Az amerikai és tajvani választások kapcsán az elemző arra is kitért, hogy azok „némileg” növelik az instabilitás kockázatát a Tajvani-szorosban.
Hass azonban hozzátette:
Nem hiszem, hogy ez az instabilitás Tajvanról érkezne, hiszen ők nem akarnak háborút. Attól tartok, hogy a változás inkább Kínából érkezne, amely belátja, hogy nem működött eddigi stratégiája, és agresszívebb intézkedéseket kell meghoznia, hogy megpróbálja visszaszerezni a Tajvani-szorosban a narratíva és az események irányát.
„Annak az esélye, hogy Kína úgy dönt, nem óvatoskodik tovább, és világméretű hazardírozásba kezd egy meglepetésszerű invázióval Tajpej ellen, kicsi, de nem nulla” – fűzte hozzá a Brookings Institution elemzője.
