„A kínai elnök is halandó” – új vezetői generáció lehet az amerikai–kínai kapcsolatok kulcsa

„Annak a kockázata, hogy Kína nem óvatoskodik tovább és megtámadja Tajvant, alacsony, de nem nulla” – vélekedett Ryan Hass.

Tajvani-szoros, 2023. április 17. Az amerikai haditengerészet által közreadott képen az Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló áthalad a Tajvani-szoroson 2023. április 16-án, néhány nappal az után, hogy a kínai hadsereg befejezte a Tajvan közelében végrehajtott hadgyakorlatát. Az amerikai haditengerészet rutinmûveletnek minõsítette az áthaladást. MTI/AP/Amerikai haditengerészet Fotó: -

Barack Obama egykori amerikai elnök egy korábbi tanácsadója, Ryan Hass szerint „az amerikai–kínai kapcsolatok javulásának reménye olyan új vezetők generációjában rejlik, akik túl tudnak lépni a múlton és meg akarják oldani a problémákat” – hívta fel a figyelmet a washingtoni székhelyű Brookings Institution agytröszt podcast-műsorára a South China Morning Post hongkongi székhelyű, angol nyelvű hírportál.

A jelenleg elemzőként dolgozó Hass szerint ez ugyan nem fog megtörténni Hszi Csin-ping kínai elnök idejében, de Peking vezetője is „halandó, így nem fogja örökké irányítani Kínát. Pekinggel kapcsolatos megközelítésünkben ezt figyelembe kell venni” – vélekedett az amerikai stratégiát illetően.

Mintegy tíz évre előretekintve Hass a legjobb forgatókönyvnek azt tartaná, hogy az új generáció vezetői nem hagyják majd, hogy nézeteltéréseik „meghatározzák az amerikai–kínai kapcsolatok egészét”, és idővel, „ha egy kicsit nagyobb egyensúly is alakul ki, a fokozódó verseny közepette is lesz tere az együttműködésnek”.

Thank you for such a warm welcome and substantive discussion with our Brookings delegation, President @iingwen. https://t.co/p86BOyqjXW

— Ryan Hass (@ryanl_hass) August 15, 2023

Peking és Washington az évek óta rohamosan romló kapcsolatok után újra közeledni kezdett egymáshoz, és olyan magas rangú amerikai tisztviselők, mint Antony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter is ellátogattak a múlt hónapban Kínába.

A közelmúltbeli fejleményeket nem az enyhülés fényében értékelem, hanem inkább úgy, hogy mindkét fél a saját érdekei szerint cselekszik

– fogalmazott Hass.

Szerinte mivel a kínai elnök jelenleg több kihívással néz szembe, saját jól felfogott érdeke, hogy megpróbálja lassítani a Kínára gyakorolt amerikai és nyugati nyomás ütemét – míg Joe Biden regnáló elnöknek az az érdeke, hogy „bizonyítsa kompetenciáját egy versenyképes és összetett vetélytárs kezelésére a 2024-es elnökválasztáshoz közeledve”.

Az amerikai és tajvani választások kapcsán az elemző arra is kitért, hogy azok „némileg” növelik az instabilitás kockázatát a Tajvani-szorosban.

Hass azonban hozzátette: 

Nem hiszem, hogy ez az instabilitás Tajvanról érkezne, hiszen ők nem akarnak háborút. Attól tartok, hogy a változás inkább Kínából érkezne, amely belátja, hogy nem működött eddigi stratégiája, és agresszívebb intézkedéseket kell meghoznia, hogy megpróbálja visszaszerezni a Tajvani-szorosban a narratíva és az események irányát.

„Annak az esélye, hogy Kína úgy dönt, nem óvatoskodik tovább, és világméretű hazardírozásba kezd egy meglepetésszerű invázióval Tajpej ellen, kicsi, de nem nulla” – fűzte hozzá a Brookings Institution elemzője.

Kína szakadár államnak tekinti Tajvant, amelyet az „egy Kína elv” értelmében újra kell egyesíteni az anyaországgal, ha kell, erőszakkal. Tajpejt a világ csak mintegy tucat országa ismeri el függetlennek, Európában a Vatikán városállamán kívül egy sem. Az Egyesült Államok ugyancsak nem ismeri el Tajvant különálló országként, de ellenzi a status quo erőszakos megváltoztatását, sőt az arra irányuló pekingi kísérletekre korábban jogi kötelességet vállalt a sziget védelme érdekében.

Borítókép: Arleigh Burke osztályú, irányított rakétával felfegyverzett USS Milius (DDG 69) amerikai romboló áthalad a Tajvani-szoroson 2023. április 16-án (Forrás: MTI/AP/Amerikai haditengerészet)