Az EU-csúcs legizgalmasabb pillanata: Ursula von der Leyen elpirul Orbán Viktor neve hallatán + videó

Cikkünkben összegyűjtöttük az uniós csúcs legfontosabb fejleményeit.

Granada, 2023. október 5. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Spanyolország kormánya 47 állam, valamint az EU-s intézmények vezetőit hívta meg az EPC tanácskozására. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A 27 uniós tagállam állam- és kormányfői lezárták kétnapos üléscsúcsukat. Az álláspontok többsége azt képviselte, hogy Ukrajna támogatása nem szorulhat háttérbe más geopolitikai konfliktusok fényében. – Eltökéltek vagyunk, hogy megismételjük és felidézzük azt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk rendíthetetlen, ameddig csak szükséges – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Azonban ha lehet hinni az ülés ideje alatt szivárogtatott információknak, komoly kérdőjelek merültek fel, hogy az Ukrajnának szánt extra ötvenmilliárd eurós keretre honnan kerítenének pénzt. 

Három fő megoldási javaslatról lehetett hallani, melyek a következők voltak:

• Úgynevezett „fresh money”, ami annyit tesz, hogy a tagállamok egyszerűen több pénzt fizetnek be az Európai Unió kasszájába;
• A meglévő uniós pénzek átcsoportosítása, ami gyakorlatban azt jelentené, hogy például az Erasmus programra vagy a közös agrárpolitikára kevesebb forrás jut; 
• Létező uniós projektek teljes felfüggesztése.

Ezek a megoldások egyik tagállam számára sem túl kecsegtetők, így még várat magára a pontos terv, hogy honnan is teremti elő az unió az Ukrajnának szánt pénzeket. 

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a jelenlegi formájában elutasítja az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásra vonatkozó terveket.

A probléma foltozására befagyasztott orosz pénzeket csatornázhatnak Ukrajna felé, e kapcsán pontosabb menetrend akár az előkészülőben lévő 12. szankciós csomagban is szerepelhet.

A publikum számára különösebb izgalmak, „színes jelenetek” nélkül zajlott le az EU-csúcs, pedig a baloldal nagyon igyekezett kicsikarni egy Orbán-kritikát valamely uniós vezetőből. Az ülés zárása utáni sajtótájékoztatón 

Ursula von der Leyen, a bizottság elnökének reakciója volt az egyetlen kiugró jelenet, aki teljesen zavarba jött, amikor arról kérdezte egy újságíró, hogy miről beszélgetett Orbán Viktorral.

A bizottság elnöke zavaros arckifejezések között, pironkodva tisztázta, hogy ma nem folytatott kétoldalú egyeztetést a magyar miniszterelnökkel.

A migráció kapcsán egyetértés volt abban, hogy az instabil nemzetközi helyzet mindig növelheti az Európába áramló migráció okozta válságos helyzetet, 

azonban a nyugati vezetők mintha fókuszvesztésben lennének, hisz a legtöbb nyilatkozat arról szólt, hogy az illegális migránsokat hogyan lehet visszaküldeni, a visszaküldési mechanizmusokat hogyan lehet javítani. 

Kevés szó esett azonban arról, hogy hogyan lehet magát a beáramló migrációt megállítani.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Spanyolország kormánya 47 állam, valamint az EU-s intézmények vezetőit hívta meg az EPC tanácskozására (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)