Ismét milliárdokkal tömné Brüsszel Ukrajna zsebét

Új alap kidolgozásán fáradoznak az uniós politikusok, ez idáig nyolcvanmilliárd eurót kapott a háborúban álló ország.

2023. 10. 16. 21:00
Kijev, 2023. augusztus 24. Ukrán színekkel világították meg a függetlenség napja alkalmából Európa legmagasabb emlékmûvét, a 102 méter magas Szülõföld-szobrot Kijevben 2023. augusztus 23-án. Ukrajna 32 éve, 1991. augusztus 24-én vált függetlenné a Szovjetuniótól. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna-eszköz néven hozna létre alapot Brüsszel, amely értelmében új ukrán hitelkeretet nyitnának ötvenmilliárd eurós összkapacitással a 2024–2027 időszakra. Az eszköz három pillérben nyújtana támogatást Ukrajnának. Az első pillér az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról szól, a második a beruházások támogatásáról és finanszírozásáról, a harmadik pillér értelmében pedig az Európai Unióhoz csatlakozáshoz szükséges reformok megtervezését segítené Brüsszel. Az Ukrajna-eszköz sajátossága, hogy a befagyasztott orosz javakat elkoboznák és azokat is beleépítenék a támogatási modellbe.

Ukrajna támogatása azonban nagyon kényes téma Brüsszelben, ugyanis nagyon szeretnék továbbra is támogatásokban részesíteni a háborúban álló országot, azonban elhazudhatatlan, hogy a korrupció és a „jogállamiság” helyzete sem a háború kitörése előtt, de pláne nem a háború alatt nem ütötte meg az uniós mértéket. Ez Strasbourgban, a hétfői plenáris ülésen is kiéleződött, amikor az Ukrajna-eszköz létrehozásáról folytattak vitát.

Michael Gahler és Eider Gardiazabal Rubial EP-képviselők, a jelentés előadói is elmondták, hogy az ötvenmilliárd eurós hitelkeret jelentős szerepvállalás az Európai Unió részéről. Álláspontjuk szerint azonban Ukrajnában javítani kell a korrupció arányát, a bíróságok függetlenségét, az oligarchák elleni harcot, a szervezett bűnözés elleni fellépést, de mindez a privát szektorral kiegészülve sikeres lehet.

A korrupciós helyzet miatt több képviselő is aggodalmát fejezte ki, hogy vajon oda jutnak-e majd az uniós források, ahova tervezik. Roman Haider az Osztrák Szabadságpárt képviseletében azt sérelmezte, hogy amíg a szankciók nem használnak és az európai gazdaság kudarcot vallott, át kell gondolni, hogy érdemes-e további ötvenmilliárd eurót befektetni Ukrajnába, egy olyan országba, amely minden szinten korrupt. Hilde Vautmans belga képviselő, a Renew-csoport tagja, így Donáth Anna és Cseh Katalin európai képviselőcsoport-társa szerint Ukrajna most a sötét éjszakát éli át, és ahhoz, hogy ezen az Európai Unió átsegítse, katonailag is támogatni kell. A napirendi pont zárásában Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa kapott szót a bizottság képviseletében, aki a kritikus hangokat arra emlékeztette, hogy „nekünk, európaiaknak egyértelműen támogatnunk kell Ukrajnát”. 

A politikus arról is beszámolt, eddig nyolcvanmilliárd euró támogatást tudtak nyújtani Ukrajnának többféle formában, például katonai támogatással, és az EU támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá.

Borítókép: Ukrán színekkel világították meg a függetlenség napja alkalmából Európa legmagasabb emlékművét, a 102 méter magas Szülőföld-szobrot Kijevben 2023. augusztus 23-án (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.