Nem hajlandók dolgozni az ukrán menekültek

Elképesztő statisztikát osztott meg a német nyilvánossággal a német lap.

2129592650 Fotó: Janossy Gergely

A Mandiner arról ír, hogy megdöbbentő statisztikát közölt a német nyilvánossággal a Spiegel című lap. A német lap információi szerint körülbelül 700 000 menekült ukrán él jelenleg Németországban, azonban mindössze a töredékük, azaz 19 százalékuk állt munkába, amióta az országban vannak. 

„Kiábrándító” – így jellemezte a helyzetet Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megyei tanácselnöke. A szociáldemokraták (SPD) politikusa ezt megelőzően úgy vélte, az ukránokat könnyebben lehet majd integrálni a német munkaerőpiacra, mint más menekülteket, bevándorlókat. Az orosz támadást követő hetekben még Berlinből buszokkal is hozatott ukrán menekülteket a megyébe, ugyanis sürgősen munkaerőre volt szükségük. 

A politikus szavai szerint „teljesen rossz irányba mentek a dolgok”, ugyanis a menekültek töredéke akart csak bekapcsolódni a munka világába, a többség segélyen él.

Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága jelentősen csökkent a segélyezés miatt

 – mondta Joachim Walter CDU-s politikus a jelenségre reagálva. 

Elsősorban a magas állami kifizetéseket okolja ezért a politikus, „ugyanis ez nem igazán ösztönzi az embereket arra, hogy itt dolgozzanak. Mint mondta, a megyéje mintegy 3400 ukrán menekültet fogadott be, közülük csak hatvanan dolgoznak azóta. A felnőttek többsége – azaz 1960 ember – segélyt kap, jelenleg mindössze 720 menekült tanul németül.

A Spiegel szerint rengeteg olyan politikus van, aki hasonlóan gondolkozik. A német megyei tanács néhány hete azt követelte, hogy az újonnan érkező ukrán háborús menekültek ne kapjanak azonnal polgári jövedelmet Németországban.

A lap megjegyzi, hogy jelenleg csak körülbelül 19 százaléka azoknak az ukrán menekülteknek, akik Németországban vannak, és munkaképesek, biztosított munkájuk van – más európai országokban ez az arány néhol jóval magasabb.

Borítókép : Ukrán menekültek 2022 február 26-án Beregsuránynál (Fotó: Jánossy Gergely)