A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott kereső tevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) tanulmányában.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális
– vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, hét százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró (887 ezer forint), csaknem ezer euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete.
A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárultak a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából nyolcvan százaléka nő, felüknek gyereke van. A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, s ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, hanem jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, amelyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
