Brüsszeli kettős mérce: míg mások évtizedekig várnak, Ukrajnát gyorsan felvennék az EU-ba

Több dologból is kiviláglik, hogy a háborúban álló Ukrajna uniós csatlakozása számtalan hátránnyal járna a tagállamok gazdaságára és állampolgáraira. Emellett több állam is már régóta várakozik tagjelöltként. Ursula von der Leyen elképesztő ígéretet tett. A háborúpárti vezető már 2030 előtt felvenné az unióba az ukránokat. Magyar Péter ezzel szemben azt állítja, ez álprobléma.

Az uniós és az ukrán zászló Kijevben Fotó: Vladimir Sindeyeve Forrás: NurPhoto/AFP

Az Európai Unió (EU) bővítése egy olyan folyamat, amely során új tagállamok csatlakoznak a szervezethez. A csatlakozási folyamat egy összetett és hosszadalmas procedúra, amely több szakaszból áll. Legalábbis, ha nem az ukránokról van szó. Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen egy korábbi konferencián úgy fogalmazott, hogy Ukrajna már 2030 előtt csatlakozhatna az EU-hoz. Ez éles ellentétben áll Magyar Péter kijelentéseivel is, aki Deák Dániel elemző szerint álproblémának tekinti Ukrajna EU-tagságának kérdését. 

 

Az uniós zászló az Altiero-Spinelli épületen, az Európai Parlamenten Brüsszel európai negyedében 2025. február 24-én (Fotó: AFP/John Thys)

Pedig megvannak a csatlakozás lépcsőfokai. Ezek pedig a következők:

Tagjelölti státus: az ország hivatalosan is tagjelölt lesz, és megkezdi a tárgyalásokat az EU-val.

Tárgyalások: az EU és a tagjelölt ország tárgyalásokat folytat a csatlakozási feltételekről, beleértve a jogszabályok harmonizációját és a gazdasági reformokat.

Csatlakozási szerződés: ha a tárgyalások sikeresek, az EU és a tagjelölt ország aláírja a csatlakozási szerződést.

Ratifikáció: a csatlakozási szerződést az összes EU-tagállamnak és a tagjelölt országnak is ratifikálnia kell.

Csatlakozás: a ratifikáció után az ország hivatalosan is az EU tagjává válik.

Ukrajna lehetséges EU-tagsága

A 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború kezdete után Volodimir Zelenszkij benyújtotta Kijev csatlakozási kérelmét, amelyre az EU gyorsan reagált. Mivel nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, a nyugati szövetségeseiben felmerül, ha úgy tetszik mintegy vigaszdíjként, hogy akkor legyen legalább az Európai Unió tagja. Szakértők szerint ez azonban több problémát okozna, mint amennyit megoldana.

A múlt heti uniós csúcson Magyarország volt az egyetlen, amely békepártiként nem támogatta Kijev további pénzügyi támogatását. Orbán Viktor szerint az EU által vállalt terhek és Ukrajna esetleges uniós tagsága együttesen meghaladná az unió teljesítőképességét.

Tehát szerintem újra elő kell majd vennünk Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését. Felelősen emellett most nem lehet dönteni. Nem szeretném, hogyha az emberek feje fölött születne erről döntés, úgyhogy arra jutottam itt a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról

–mondta a miniszterelnök.

Alapvetően rendeződnének át az uniós források és támogatások, illetve belátható időn belül az Európai Unió végét is jelentené Ukrajna csatlakozása, mondta lapunknak korábban Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Ukrajna EU-tagsága szétfeszítené az Európai Uniót. Ha Ukrajna csatlakozna, akkor viszonylag záros határidőn belül az Európai Unió, ahogyan azt most ismerjük, megszűnne

– fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Sokan már régóta előszobáznak

Ukrajnán kívül jelenleg is több ország is vár az EU-csatlakozásra, amelyeknek különböző státusuk van a csatlakozási folyamatban.

Tagjelölt országok: Albánia 2014-ben kapta meg a tagjelölti státust. Bosznia-Hercegovina: 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Észak-Macedónia: 2005-ben kapta meg a tagjelölti státust. Moldova: 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Montenegró: 2010-ben kapta meg a tagjelölti státust. Szerbia: 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust. Törökország: 1999-ben kapta meg a tagjelölti státust. Ukrajna:2022-ben kapta meg a tagjelölti státust.

Potenciális tagjelölt országok: Georgia: 2022-ben kapta meg a potenciális tagjelölti státust. Koszovó: potenciális tagjelölt.

A 2024-es magyar uniós elnökség programja hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között hangsúlyosan szerepelt a következetes és érdemeken alapuló bővítési politika. Az uniós bővítés kulcseleme a Nyugat-Balkán, amelyet hazánk kiemelten fontosnak tart.

A csatlakozásra váró nyugat-balkáni régiót hat ország alkotja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó.

A régió több mint húsz éve megkapta az ígéretet az Európai Uniótól, hogy egyszer majd a közösség tagjának kell lennie, de ez eddig kevéssé valósult meg

– nyilatkozta lapunknak korábban Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. 

A balkáni országok az uniós csatlakozásra várnak (Forrás: Magyar Nemzet)

A bővítés fontos, de nem mindegy, milyen áron

Az EU bővítése fontos szerepet játszik az európai stabilitás és biztonság megerősítésében, valamint a gazdasági növekedés elősegítésében. A csatlakozási tárgyalások üteme országonként változó. Néhány ország, mint például Montenegró és Szerbia, már előrehaladottabb tárgyalási szakaszban van, míg mások még csak a tárgyalások elején tartanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-parlamentben (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)

Ukrajna uniós csatlakozása az egész Európai Unió gazdaságát megviselné. A Világgazdaság cikke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szempontjai alapján megállapította: az ukrán EU-tagság elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét. A köztestület szerint már maga a csatlakozási szándék is aggodalomra ad okot.

Egy friss Medián-felmérés adatai szerint a magyar társadalom többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását.

Borítókép: Az uniós és az ukrán zászló Kijevben (Fotó: NurPhoto/AFP/Vladimir Sindeyeve)