A jelenleg is háborúban álló Ukrajna uniós csatlakozása politikai és gazdasági szempontból is jelentős változásokat hozna az Európai Unió számára.
A 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború kezdete után Volodimir Zelenszkij benyújtotta Kijev csatlakozási kérelmét, amelyre az EU gyorsan reagált.
Ukrajna EU-tagsága szétfeszítené az Európai Uniót. Ha Ukrajna csatlakozna, akkor viszonylag záros határidőn belül az Európai Unió, ahogyan azt most ismerjük, megszűnne
– mondta el lapunknak Siklósi Péter a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Mivel Ukrajna sokkal szegényebb az Európai Unió szegényebb tagállamainál is, ezért a mostani szabályok szerint a legtöbb ilyen felzárkóztató forrás a mostani haszonélvezőktől átkerülne Ukrajnához, mutatott rá a szakértő.
Ennek sok kárvallottja lenne, aztán itt van a mezőgazdaság kérdése is. Ukrajna egy hatalmas mezőgazdasági ország, amely az EU-ban létező mezőgazdasági sztenderdeket korábban nem tartotta be, és nem valószínű, hogy ezeket gyorsan be tudná vezetni, tette hozzá.
Az eddigi jelentős európai mezőgazdasági támogatások alapvetően rendeződnének át Ukrajna irányába. Azon országok, akik a jelenlegi uniós mezőgazdasági alapokból részesülnek Franciaországtól Magyarországig, azok mind kárvallottjai lennének az ukrán EU-tagságnak.
De van sok egyéb olyan terület, amely hátrányba hozná a jelenleg uniós tagállamokat. Siklósi Péter a szerződésekben szereplő kölcsönös segítségnyújtási klauzulát hozta fel példaként, mely azt jelentené, hogy ha az egyik ország ezt aktiválja, mert a biztonságát veszélyben érzi, akkor a többieknek a segítségére kell sietni.
Ez nagyon hasonló a NATO ötödik cikkelyéhez, sok tekintetben még élesebb is, és nem kérdéses, hogy Ukrajna ezzel a lehetőséggel élne és azt szeretné, hogy az európaiak siessenek a segítségére Oroszországgal szemben, ezzel megkísérelve bevonni Európát a háborúba
– hangsúlyozta a szakértő.
Mit jelentene ez Magyarország számára?
Több alapból is sokkal kevesebb pénzt kapna Magyarország. Ez rögtön a bőrükön éreznék a magyar mezőgazdaságban dolgozók és a többnyire vidéken élők is, ahol különféle EU-s strukturális alapokból, fejlesztési pénzekből részesülnek.
Az, hogy esetlegesen milyen gyors lehet ez a folyamat, az a szakértő szerint nehezen megbecsülhető.
Ennek megvan a folyamata és formája. Tagjelöltté válik egy ország és utána egy jól meghatározott tárgyalási folyamaton kell átmennie. Vannak olyan tagjelöltek, akik már hosszú-hosszú évek óta ebben a tárgyalási folyamatban vannak, és nem történt előrelépés. Ilyen például Törökország vagy néhány nyugat-balkáni ország. Ezt a csatlakozási folyamatot nyilvánvalóan nem lehet kiiktatni.
Siklósi Péter Kijev uniós csatlakozása kapcsán végezetül egy dologra hívta fel a figyelmet.
Annak a veszélye áll most fönn, hogy mivel nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tag, ezért sokakban az merülhet fel, ha úgy tetszik, vigaszdíjként, hogy akkor legyen legalább az Európai Unió tagja. Ez azonban több problémát okozna, mint amennyit megold
– összegezte a szakértő.
Sorsdöntő brüsszeli csúcs
