Zelenszkij mellett Brüsszel érdeke is, hogy elszabotálják a béketárgyalásokat

Az ukrán elnök elutasította Putyin tűzszüneti javaslatát. Mi állhat ennek hátterében és miért érdeke Zelenszkijnek a háború elhúzódása, kérdezte lapunk Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Fotó: Martin Bertrand Forrás: Hans Lucas/AFP

Moszkva a világháborús győzelem 80. évfordulójára fegyverszünetet hirdetett. A tűzszünet moszkvai idő szerint május 8-tól május 11-ig tart – közölte a Kreml. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett 72 órás tűzszünetet, és „manipulációs kísérletnek” bélyegezte azt, írta lapunk korábban.

We in Ukraine never wanted a single second of this war. Back on March 11, we responded positively to the American proposal for a full ceasefire. We made our own proposal to Russia – bilaterally – to halt strikes at least on civilian targets. We also proposed making the Easter… pic.twitter.com/Tp9EiF0yFp

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 28, 2025

Az ukrán elnök közösségi oldalán azonnali, 30 napos tűzszünetet követelt, és azzal vádolta Moszkvát, hogy „folyamatosan elutasítja a Kijev és támogatói által” a „béke megteremtésére és a biztonság garantálására” tett erőfeszítést.

– Azt látni, hogy Zelenszkij politikai mozgástere egyre szűkül. Egy olyan belpolitikai helyzetbe került, aminek nem látni a végét

– mondta lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dorndfeld László (Forrás: Alapjogokért Központ)

A szakértő szerint az ukrán elnök egy éve politikai felhatalmazás és kiírt választások nélkül vezeti a háborúban álló országot. Nyilvánvaló, hogy ha tartós tűzszünet következne be, akkor ki kellene írnia a demokratikus választásokat, amelyen azonban az általa betiltott ellenzék is indulna.

Zelenszkij minden közvélemény-kutatás ellenére nagyon fél attól, hogy egy tiszta választáson alulmaradna, hiszen ő egyértelműen háborúpárti vezető, miközben a háború társadalmi támogatottsága egyre alacsonyabb.

Az ukrán vezetés emellett pontosan tisztában van azzal, hogy a nyugati segélyek csak addig érkeznek, amíg a háború tart, béke esetén ezekre már nem számíthatnak. Ez pedig az országban tapasztalt korrupcióra, valamint a befolyó források költségvetési vonzataira tekintettel is szükséges az állam fenntartásához, mutatott rá az elemző.

Annak ellenére, hogy az ukrán közvélemény is békét szeretne, ott vannak azok a szélsőjobboldali csoportosulások, mint például az Azov-ezred vagy a Jobb Szektor, amelyek az ukrán területek elvesztésébe semmilyen formában nem egyeznének bele. Egy erről szóló békemegállapodás után Zelenszkij akár a személyes testi épségét is kockáztatná, ami őt szintén afelé tolja, hogy próbálja elszabotálni a béketárgyalásokat.

Az Európai Unió is Zelenszkij mellett

Volodimir Zelenszkij mellett az Európai Unió vezetése sem akar hallani a békés rendezésről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével az EU vezetőinek az államfőkkel tartott rendkívüli brüsszeli találkozóján (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)

Brüsszel eddig 138 milliárd eurót költött Ukrajnára csak az uniós költségvetésből, ami a hétéves költségvetési ciklus egytizede, így ott is felmerülhetne a felelősség kérdése, ha Ukrajna vesztesként kerülne ki ebből a háborúból, hívta fel a figyelmet Dornfeld László.

Zelenszkij és Brüsszel jó partner most abban, hogy elszabotálják a békejavaslatokat, és az látszik, hogy ez a Trump-adminisztrációt egyre jobban feszélyezi, tette hozzá.

– Putyin sokkal ügyesebben kezeli Trumpot. A húsvéti és a mostani fegyverszünet ötlete nemcsak remek gesztus Trump felé, de PR-szempontból is Moszkvát tünteti fel jobb színben, az ukránok pedig úgy jelennek meg, mint akik elszabotálják a békét

– folytatta.

– Miután az amerikai támogatásra Kijev már egyre kevésbé számíthat, egyértelműnek látszik, hogy ha nem sikerül megállapodni, Zelenszkij is pontosan tudhatja, hogy a konfliktusból csak néhány hónap lehet hátra, mert Ukrajna nem bírná folytatni a háborút

 – összegezte Dornfeld László.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand)