Végleg bezárhat a parajdi sóbánya

A Korond-patak áradása elöntötte a parajdi sóbányát, amely a térség gazdasági és turisztikai központjaként szolgált eddig. A parajdi katasztrófa után a helyiek tüntetni kezdtek, miközben a kormányzat sürgős intézkedéseken dolgozik a bánya jövőjének biztosítása érdekében.

Drámai képek a parajdi sóbánya katasztrófáról Fotó: Székelyhon/Haáz Vince

A parajdi sóbányánál május végére vált véglegessé, hogy fel kellett adni a föld alatti védekezést. A Korond-patak megnövekedett vízhozama áttörte a védműveket, és elárasztotta a bánya legújabb részlegét, a Telegdy-bányát. A sóbánya vezetősége szerint már nem volt biztonságos a benntartózkodás, így a föld alatti mentésben dolgozókat evakuálni kellett. A létesítményt lezárták, a kitermelt só, a munkagépek és más berendezések is a víz alatt rekedtek.

A parajdi sóbányát elöntötte a víz, a helyiek tiltakoznak, a kormány sürgősségi beavatkozást ígér. Megroppan a térség gazdasága?
Fotó: Székelyhon/Haáz Vince

A sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság, a Salrom közleményben erősítette meg, hogy csütörtökön 10.52 órakor az általuk épített védőgát nem bírta tovább a nyomást. A víz beáramlása következtében a létesítmény működésképtelenné vált, és nemcsak az ipari, de a turisztikai részlege is víz alá került.

A parajdi gazdaság sorsa a bányától függ

Parajd polgármestere, Nyágrus László elmondta, hogy drámai a helyzet, mivel a térség gazdasága jelentős részben a sóbányára épült, írja az MTI. A kár nemcsak az ipari termelést érinti, hanem a turizmust is, amelyre több száz munkahely és család megélhetése épül. A bányába látogató turisták évente csaknem félmillióan érkeznek – sokan a jótékony hatású mikroklímát keresik, amely segíti a relaxációt és a légúti betegségek kezelését is.

A bánya bezárása óta a helyi lakosok egyre feszültebbek. A létesítmény bejárata előtt több tucat tiltakozó gyűlt össze, többségük vendéglátóipari vállalkozó, akik a bányát üzemeltető társaság felelősségét vetették fel. 

A demonstrálók szerint a Salrom évek óta tudott a vízbeszivárgás veszélyéről, mégsem tettek semmit. Az indulatok odáig fajultak, hogy a termelési igazgató, Sebestyén József kénytelen volt lemondani.

Egy ilyen patakot hogyan nem sikerült úgy elvezetni az elmúlt hetekben, hogy ne legyen gond? Miért nem lehetett figyelembe venni a civilek segítségét? 1995 óta miért nem lehetett megoldani?

– hangzott el a tüntetésen.

Kormányzati válasz és összefogás a parajdi bánya érdekében

A kormány részéről több szinten is megkezdődtek az intézkedések. Tánczos Barna pénzügyminiszter videóüzenetben biztosította a parajdiakat: 

A parajdi helyzet megoldása folyamatban van.

Elmondása szerint kormányhatározatot készítenek elő a helyreállítás költségeinek fedezésére a tartalékalapból. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: 

A legfontosabb az, hogy a parajdi embereknek a biztonságát, a családoknak a jövőjét garantálni lehessen, hogy a munkahelyek megmaradjanak, hogy a turizmus működjön.

A szövetségi elnök szerint minden eszközüket arra használják, hogy visszaadják Parajdnak a reményt és a jövőt. A helyreállítási munkálatokat Tánczos Barna a gazdasági miniszterrel közösen készítette elő. 

A cél az, hogy amint megszűnik az árvíz, haladéktalanul megkezdődjenek a szerkezeti felmérések és a statikai vizsgálatok, amelyek meghatározzák, hogy mely részek használhatók továbbra is. A bukaresti hatóságokhoz eljuttatott határozat alapján szükséges lesz egy új víztározó kiépítése és egy vízelvezető csatorna létrehozása is, mivel a jelenlegi infrastruktúra már nem elégséges.

Magyar támogatás és nemzetközi összefogás is érkezhet

A válság idején a magyar kormány is megerősítette: Parajd nem marad magára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: 

Forródróton vagyunk a székelyföldi magyar vezetőkkel, a magyar kormány minden segítséget megad a parajdi katasztrófa enyhítésére.

Orbán Viktor miniszterelnök személyesen egyeztetett Kelemen Hunorral a térség támogatásáról. A Magyar Turisztikai Ügynökség szintén jelezte együttműködési szándékát Parajd megsegítésére.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának Földtani Szolgálata is bekapcsolódott a munkába: „szakembereik minden szakmai támogatásukat, geológiai tudásukat, valamint a rendelkezésre álló labor és mérési kapacitásukat felajánlották a károk mérsékléséhez.”

A parajdi bánya sorsa a térség jövőjét is meghatározza

A szakértők és a lakosok is attól tartanak, hogy a parajdi sóbánya nem csupán ideiglenesen, hanem végleg bezárhat. Ez esetben nemcsak Parajd, hanem az egész térség – beleértve Korondot és Szovátát is – súlyos gazdasági következményekkel számolhat.

A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes gyorssegélyt szavazott meg a községnek, és a helyi hatóságok is dolgoznak a helyreállítási terveken. Parajdon május 8-án helyi veszélyhelyzetet hirdettek, amelyet június 6-áig meghosszabbítottak.

A remények szerint az összefogás és a gyors intézkedések révén sikerül újraindítani a parajdi sóbánya működését, amely nemcsak ipari létesítmény, hanem a Székelyföld szimbóluma is egyben.

Borítókép: Drámai képek a parajdi sóbánya-katasztrófáról (Fotó: Székelyhon/Haáz Vince)