A munka költségét az előző évek profitjából tudják fedezni, de a létesítmény rövid és hosszú távú helyzete bizonytalan. „Forgalmunk ötvenszázalékos visszaesést mutat, 130-140 ezer vendég helyett 70 ezer választotta a központunk szolgáltatásait. Ez hatalmas visszaesés” – idézte a lap Vágási Leventét, a központ igazgatóját. Az igazgató abban bízik, hogy rövid távon állami támogatásból tudják fedezni a kiadásokat.
Annak is keresik a módját, hogy hosszú távon önfenntartóvá tegyék a létesítményt. Ehhez egy három szakaszos fejlesztési stratégiát dolgoztak ki, amelynek egy 200-300 kilowatt teljesítményű napelemrendszer és tárolókapacitás kiépítése, kültéri medencék, valamint vendégszobák kialakítása és egy új mélyfúrás is része.
Nyágrus László, Parajd polgármestere elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a sóbánya elvesztése után mekkora érték a községnek a wellnessközpont, ezért prioritás a működési költségeinek lefaragása.
Parajdon a sóbánya elvesztése mellett az is hozzájárul a turizmus visszaeséséhez, hogy több mint egy éve havonta meghosszabbítják a készenléti állapotot, ami elriasztja a látogatókat. Petres Sándor Hargita megyei prefektus a napokban úgy nyilatkozott, Parajdot és turisztikai látványosságait, a lakosságot nem fenyegeti közvetlen veszély, a készültség fenntartása kizárólag a helyszíni műszaki felügyelet és a sóbánya biztonsági munkálatainak folytatása miatt szükséges. A készenléti állapot egy óvintézkedés annak érdekében, hogy figyelni lehessen a mozgásokat az elárasztott bányában, és csökkenteni tudják a vízszennyezés kockázatát – hangsúlyozta.
Katasztrófa Parajdon
