Diplomáciai nagyüzem: Budapestre figyel a türk világ

Budapest lesz a helyszíne május 20–21-én a Türk Államok Szervezete informális csúcstalálkozójának. A Várkert Bazárban megrendezendő csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök meghívására részt vesz Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Alijev azeri, Shavkat Mirzijojev üzbég, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Szadir Zsaparov kirgiz elnök, valamint Kubanicsbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a Türk Államok Szervezete egyre jelentősebb szereplője a közép-ázsiai és eurázsiai térség politikai és gazdasági hálózatainak.

A Türk Államok Szervezetének állam és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án Fotó: Vyacheslav Oseledko Forrás: AFP

The Informal Summit of the Heads of State of the Organization of Turkic States will take place on 20–21 May 2025 in Budapest, the capital of Hungary.
Held under the theme “Meeting point of East and West” the Informal Summit will offer a timely opportunity for the Heads of State… pic.twitter.com/GnVliQqmBW

— Organization of Turkic States (@Turkic_States) May 16, 2025

Mint ismert, a Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a török nyelvű államok politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének elmélyítését tűzte ki célul. A szervezet központja Isztambulban található, és szerepe az utóbbi években látványosan megnövekedett, különösen a geopolitikai súlypontok átrendeződése és a multipoláris világrend erősödése közepette. 

A szervezet jelenlegi tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán. Megfigyelőként csatlakozott: Magyarország (2018 óta), Türkmenisztán (2021 óta), Észak-Ciprus Török Köztársaság (2022 óta – csak Törökország ismeri el államként). Magyarország megfigyelői státusza a keleti nyitás politikájának része, és kulturális, valamint gazdasági együttműködésen alapul. A szervezethez kapcsolódik több szakosított intézmény is, például a Türk Akadémia, a Türk Kulturális Alap vagy a Türk Üzleti Tanács.

A szervezetnek ugyanakkor a globális energiapiacon is jelentős szerepe lehet, tekintettel a tagállamok nyersanyagkészleteire és tranzitútvonalaira. Emellett a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI) is kapcsolódnak számos ponton. 

A Kelet és Nyugat kereskedelméről azt kell tudni, hogy eddig ez jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belarusz és Lengyelország útvonalon folyt, de ez a háború miatt délre tolódott

– mondta lapunknak Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Ez az úgynevezett középső korridor eddig is létezett mint alternatíva, éppen a nagy árumennyiség miatt, ahol van egy létező infrastruktúra, azonban a háború miatt jelentős igény mutatkozik arra, hogy másik szárazföldi megoldásként fejlesszék. A tengeri szállítás ugyanis sokkal hosszabb, és a Vörös-tengeren például nem tekinthető teljesen biztonságosnak, mutatott rá a szakértő.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez új értelmet ad a Budapest–Belgrád vasútvonalnak is, ami egy nagyon fontos eleme lehet a kelet–nyugati kereskedelemnek, hiszen a jelenlegi tervek szerint Magyarország egy fontos elosztóközpontja lesz ennek a középső korridornak, az áruszállítás európai része ugyanis főként ezen a Szerbiából belépő vonalon keresztül történne. 

Mint mondta, a kölcsönös szimpátia és a közös kulturális gyökerek ágyaznak meg a türk államokkal fenntartott jó gazdasági kapcsolatoknak. – Ehhez a kiváló politikai kapcsolatokat a magyar kormány az elmúlt időszakban megteremtette, a vállalkozásokon múlik, hogyan tudnak ezzel élni. 

Ennek köszönhető, hogy az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is 

– összegezte Vasa László.

Borítókép: A Türk Államok Szervezetének állam- és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)