Szijjártó Péter: Egyre aktívabb ukrán kémtevékenység zajlik Magyarországon

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára értékeli a budapesti informális csúcsot. Az elmúlt napokban a magyar fővárosra figyelt a türk világ. A türk államok elkötelezettek a béke, a stabilitás és a jólét mellett a teljes régióban és a világon. A magyar tárcavezető szerint az ukrán kém- és titkosszolgálati tevékenység sorába illik az a minősíthetetlen bejegyzés, amelyet a Tisza Párt elnöke által testvérének nevezett ukrán ember helyezett ki a közösségi médiába. Ez egy fenyegetés – tette hozzá.

Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Kurucz Árpád)

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, 2025. május 20–21-én a magyar fővárosban rendezik meg a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. Ennek köszönhetően Magyarországon találkozik Kelet és Nyugat. Szijjártó Péter sajtótájékoztatón értékelte az esemény fontosságát.

Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Kurucz Árpád)

A Türk Államok Szervezete egyébként egyre jelentősebb szereplője a közép-ázsiai és eurázsiai térség politikai és gazdasági kapcsolatainak, hazánk szerepe pedig egyre jelentősebb a szervezetben. Szijjártó Péter úgy fogalmazott:

Ez volt az első alkalom, hogy erre a csúcstalálkozóra az Európai Unió területén, egy megfigyelőország területén került sor. Magyarország hét éve csatlakozott megfigyelőként a Türk Államok Szervezetéhez. Azóta a világ nagyon sokat változott, és ezek a változások mind-mind megnövelték a Türk Álamok Szervezetének jelentőségét, és megnövelték a jelentőségét annak is, hogy mi, magyarok sikeresen működünk együtt a türk államokkal. A Türk Államok Szervezetének európai központja itt van Budapesten és mai napon a tagállamok megerősítették Hendrich Balázs volt isztambuli főkonzulunk kinevezését az európai központ főigazgatójának.

A veszélyek korában élünk

– Nem túlzás arról beszélni, hogy a veszélyek korában élünk. Európa súlyos kihívásokkal szembesül a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás területén  – közölte.

Mi, magyarok a türk államokkal való együttműködésből nagyon sokat profitáltunk az elmúlt években, és ennek az együttműködésnek köszönhetően könnyebben tudjuk megtalálni a válaszokat azokra a kihívásokra, amelyek Európát jelenleg feszítik

 – mondta a miniszter.

Erről a három témáról röviden szeretnék szólni, tehát gazdaság, energiaellátás és biztonság

 – húzta alá a tárcavezető.

– Ami a gazdaságot illeti, a világgazdasági kihívások dacára a türk államok megerősödtek gazdaságilag. Az elmúlt években a GDP-jüket ezek az országok húsz százalékkal növelték. A szervezet tagországai között ötven százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom. Ebből mi is kivettük a részünket, hiszen duplájára növeltük a kereskedelmi forgalmat a türk államokkal, és a jelentős infrastruktúra-fejlesztések nyomán, amelyek a türk államokban történtek, az Európa és Kína közötti szállítási idő mintegy egy héttel csökkenni fog. 

Magyarország kihasználta azt, hogy a türk államok gazdasági növekedése nem torpant meg. Törökország vonatkozásában stratégiai szövetséget kötött egymással a két ország legnagyobb vasútépítő vállalata. A magyar gyógyszeripari vállalatok hamarosan megkezdik a helyszíni termelést Azerbajdzsánban. Jövő héten új légijárat köti össze Magyarországot Kazahsztánnal. Üzbegisztánban egy kifejezetten magyar vállalatok számára dedikált ipari park jött létre, Kirgizisztánban pedig magyar–kirgiz vegyesvállalati együttműködés keretében vízerőművet építünk. Ami az energiát illeti, mindenfajta túlzás nélkül tudom mondani, hogy ma Magyarország energiaellátása nem lenne biztosítható a türk államok nélkül – mondta.

Hozzátette: – Ez nem politikai kérdés, hanem egyszerű fizikai kérdés. Értjük, látjuk azokat a valóságtól elrugaszkodott törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az energiaellátás kérdését is politikai kérdésként láttassák, de mindaddig, amíg egy sajtótájékoztatóval nem lehet otthon fűteni, addig ez nyilvánvalóan egy képtelen ötlet. Az energiaellátás kérdése fizikai kérdés. 

És ma az a helyzet, hogy Magyarország földgázellátása döntő részében majdnem teljes egészében Törökországon keresztül történik. Ha nem építettük volna meg a Török Áramlat vezetéket, akkor ma Magyarország földgázellátása fizikailag nem lenne lehetséges, miután Ukrajna lezárta azt a gázvezetéket, amely keleti irányból Közép-Európába szállította korábban a földgázt.

– mutatott rá Szijjártó Péter.

Azerbajdzsánban magyar energetikai vállalatok tulajdonrészt szereztek az otthoni kőolaj- és földgázmezőkben, ezáltal nem csak vevőként, hanem eladóként is fel tudnak lépni a nemzetközi piacokon, ami teljesen más dimenzióba helyez minket, magyarokat – hangsúlyozta. Kazahsztánban pedig a közelmúltban megkezdődött a Mol földgázkitermelése először az ország történetében. Üzbegisztán és Kazahsztán pedig elhatározta, hogy nukleáris erőműveket építenek, és ezen beruházások során a magyar nukleáris iparhoz kapcsolódó technológiákat is alkalmazni kívánnak.

– A Türk Államok Szervezete által képviselt térség a világ harmadik legfontosabb kőolaj- és földgázforrásává vált, így nyilvánvalóan az, hogy Magyarország jól együttműködik ezekkel az országokkal, energiaellátás terén óriási jelentőséggel bír. Végezetül pedig a biztonság kérdését szeretném idehozni. A Türk Államok Szervezete egy igazi békeszervezet. A Türk Államok Szervezete a béke igazi bajnoka. És mielőtt még ezt egy olcsó politikai propagandának minősítenék, szeretném elmondani önöknek, hogy a világ biztonságát jelenleg súlyosan veszélyeztető három fegyveres konfliktus, biztonsági válság vonatkozásában a türk államok rendelkeznek a legjobb eséllyel arra, hogy megoldást kínáljanak – jelentette ki.

Szijjártó Péter szerint a szomszédunkban zajló háború vonatkozásában Törökország sikeres közvetítéséért jár a nagyrabecsülés. Nemcsak azért, mert néhány esztendővel ezelőtt a fekete-tengeri gabonamegállapodás volt az első olyan alkalom, amikor létre tudott jönni megállapodás valamilyen téren két háborúzó fél között, hanem azért is, mert múlt héten Isztambulban került sor három esztendő leforgása után újra az orosz–ukrán közvetlen kapcsolatfelvételre. Aztán az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus vonatkozásában is sikerült egyetértésre jutni a békemegállapodás szövegében. Véglegesíteni tudták a békemegállapodás szövegét, ez azt mutatja, hogy igenis van esély arra, hogy hosszú éveken keresztül egymással háborúzó és ellenségeskedő országok meg tudnak állapodni a békéről – mondta a miniszter. Hozzátette:

– A mai napon pedig elfogadásra került egy nyilatkozat, amely jó remény arra, hogy Afganisztán stabilizálásával – amelyben kulcsszerepe lesz a türk országoknak – a globális terrorfenyegetés egy nagyon súlyos forrását meg lehet szüntetni. A világ biztonsága érdekében a türk államok nagyon komoly erőfeszítéseket tettek, sikeres erőfeszítéseket tettek, és Magyarország békepárti politikájával kíván hozzájárulni ezen sikeres törekvésekhez. Összegezve tehát a Türk Államok Szervezete egy minden elemében sikeres szervezet. Magyarország sokat profitált az eddigi együttműködésből, és érdekeltek vagyunk abban Magyarország sikere érdekében, hogy még szorosabbra fűzzük ezt az együttműködést. Jó hír, hogy a Türk Államok Szervezetének valamennyi tagja is ugyanebben érdekelt.

Kubanicsbek Ömüralijev a szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte: formalizálták az együttműködést. Ez egyébként teljes útitervet tartalmaz regionális gazdasági integrációra, elmélyült kereskedelemre, elmélyült vámügyi eljárások előmozdítására, modern infrastruktúra építésére az úgynevezett középső folyosón, valamint a Kaszpi-térségen átvezető utakon. 

Ez az együttműködés erős hangsúlyt helyez a technológiai együttműködésre is, beleértve a digitális átalakulást, a kritikus nyersanyagok kérdésében, valamint a közös kutatásban és innovációban. A környezeti fenntarthatóság változatlanul központi szerepet élvez

 – tette hozzá a Türk Államok Szervezetének főtitkára.

A vezetők elfogadták Üzbegisztán jelentkezését a kulturális örökség alapítványai közé. Ez egy mérföldkő a kulturális kapcsolatok megerősítésében, azon erőfeszítéseinkben, hogy megóvjuk és elősegítsük a gazdag és rendkívül sokszínű örökségét a türk világnak. Kiemelte: – A Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta a budapesti regionális képviseleti iroda főigazgatójának a kinevezését. Ez az iroda jelentős mértékben hozzájárul a kapcsolataink, a koordináció elmélyítéséhez és az európai partnereinkkel való kapcsolattartáshoz.

Elfogadtunk egy nyilatkozatot Afganisztánnal kapcsolatban, és szintén beleilleszkedik ez a türk államok azon erőfeszítésébe, hogy segítsünk Afganisztánnak, elkötelezettek maradjunk a regionális béke, stabilitás iránt és a humanitárius támogatás iránt. 

– húzta alá.

A mai informális csúcstalálkozó tematikája Kelet és Nyugat találkozása volt. És ez volt a beszélgetések központi gondolata is. 

– Az államok szervezetének minden tagja egyedi helyzetben van, amely segít abban, hogy hidat képezünk különböző civilizációk között. A mai, rendkívül gyorsan alakuló geopolitikai helyzetben ez még nagyobb jelentőséggel bír

– közölte.

Úgy fogalmazott: ez a budapesti csúcstalálkozó megerősítette az egységet, a szolidaritást a tagországok és a megfigyelők között, és lehetőséget biztosított, hogy felvázolják a jövő lépéseit. Aláhúzta: 

Elkötelezettek maradunk a béke, a stabilitás és a jólét mellett a teljes régióban és a világon. Mi elhatároztuk és elkötelezettek vagyunk, hogy az együttműködésünkkel hozzájáruljunk egy összekapcsoltabb, kiegyensúlyozottabb és méltányosabb világ kialakításához.

Magyarellenes akciók Ukrajna részéről

A sajtótájékoztató keretében az újságírók kérdéseire is válaszoltak a felek. Ukrajnával kapcsolatban a magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta:

Az elmúlt időszakban egyre aktívabb ukrán titkosszolgálati akciókat és egyre aktívabb ukrán kémtevékenységet tapasztalunk itt, Magyarországon párhuzamosan azzal, hogy Ukrajna egyre agresszívebb magyarellenes és Magyarország-ellenes propagandát folytat Ukrajnában, Magyarországon és a nemzetközi térben egyaránt.

Szijjártó Péter hozzátette: – Mi természetesen a magunk eszközeivel fellépünk mind a magyarellenes ukrán propagandával, mind a Magyarországon tapasztalható ukrán kémtevékenységgel és ukrán titkosszolgálati akciókkal szemben, megvédjük Magyarország szuverenitását és megvédjük Magyarország becsületét is. 

Ezen kém- és titkosszolgálati tevékenységek sorába illik az a minősíthetetlen bejegyzés, amelyet a Tisza Párt elnöke által testvérének nevezett ukrán ember helyezett ki a közösségi médiában. Ez egy fenyegetés, azt annak megfelelően komolyan is kell kezelni. Azt én szégyennek tartom, hogy egy ilyen emberrel szorosan együttműködik az Európai Néppárt magyarországi tagpártja, a Tisza Párt és annak elnöke

– közölte a tárcavezető.
Az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EP-képviselőknek nem emiatt, hanem amiatt kellene aggódni, hogy egy európai uniós tagország belügyeibe súlyosan beavatkoznak kívülről.

A helyzet az, hogy Magyarország belügyeibe súlyos beavatkozási kísérletek történtek az elmúlt időszakban. És azt mi nem fogjuk elviselni, hogy a szuverenitásunkat megsértve külföldről finanszírozott akciókkal, külföldről finanszírozott emberek akarják befolyásolni a magyar választói akaratot, a magyar emberek véleményét, ne adj’ Isten a választások kimenetelét. Ilyen külső beavatkozás történt a 2022-es parlamenti választás során is, és jól láthatóan akik akkor beavatkoztak, elkezdtek ismételten mozgolódni, és nyilvánvalóan el akarják érni, hogy a magyar emberek véleménye Ukrajna uniós csatlakozásáról hiteltelenné váljon, és nyilvánvalóan befolyásolni akarják a magyar választói akaratot a következő választáson.

– jelentette ki.

– Ezért szeretnék mindenkit megnyugtatni, megvédjük a szuverenitásunkat, végigvisszük az átláthatósági törvényt, és megakadályozzuk, hogy kívülről finanszírozott ügynökök, kívülről finanszírozott szervezetek, külföldről finanszírozott emberek akarják befolyásolni a magyar emberek véleményét, a magyar választói akaratot. Prózai oka van annak, hogy tegnap még nem volt megtalálható az aláírásom ezen az előterjesztésen, remélem azóta már ez megtörtént, merthogy a szükséges utasítást erre kiadtam, sajnos nem tudtam ott lenni a frakcióülésen. Hétfőn ezért az én aláírásom kicsit megkésett, de ez ne engedje önöket megtéveszteni – szögezte le Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter: Készen állunk az együttműködésre

A romániai elnökválasztás kapcsán Szijjártó Péter úgy fogalmazott: 

Az, hogy Markó elnök úr nem szimpatizál a magyar kormánnyal, azért az nem titok. Az, hogy Markó elnök úrnak jelentős ellenérzései vannak a magyar kormánnyal szemben, az is viszonylag régóta ismert dolog. Tehát az ő nyilatkozatait ebben a kontextusban érdemes értelmezni. Én azt gondolom, hogy helyes döntést hoztunk akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy semmilyen módon nem avatkozunk be a román elnökválasztási folyamatba. Helyesen tettük, hogy kifejeztük a készségünket arra vonatkozólag, hogy a választás győztesével készen állunk az együttműködésre a jószomszédi kapcsolatok és az erdélyi, székelyföldi magyarság érdekében. Csak azt szeretném kérdezni minden nagy tekintélyű szakértőtől, hogy vajon azt kellett volna-e nyilatkoznunk, hogy bizonyos kimenetel esetén nem állunk készen az együttműködésre Romániával?

A miniszter feltette a kérdést, hogy ez vajon jó lett volna a kétoldalú kapcsolatok szempontjából? Valóban ez lenne az érdeke egy határon túli közösségnek, hogy az anyaország és az adott ország ne akarjon és ne tudjon együttműködni? 

Szerintem ez egy teljesen egyértelmű helyzet. Jól döntöttünk, hogy nem avatkoztunk be a választási folyamatba. Jól döntöttünk, hogy kifejeztük a készségünket az együttműködésre a győztessel a jószomszédi kapcsolatok és az ott élő magyarság érdekében, gratulálunk a győztesnek, és készen állunk a közös munkára

– mondta Szijjártó Péter.

– Az elmúlt tizenöt esztendő nemzetpolitikája pedig szerintem világosan megmutatta, hogy mi mit gondolunk a határon túli magyarokról, mi mit gondolunk az ő támogatásukról, mi mit gondolunk a nemzetről. Az elmúlt tizenöt év azt is megmutatta, hogy mit gondol erről a baloldal, amely folyamatosan hergel a határon túli magyarokkal szemben, amely nem akarta megadni a kettős állampolgárságot, és nem akarta engedni, hogy a határon túli magyarok a parlamenti választások során elmondják a véleményüket arról, hogy mit gondolnak Magyarország jövőjéről – tette hozzá.

A nemzetbiztonsági bizottság összehívásával kapcsolatban a miniszter leszögezte, az teljesen indokolt és jogos volt. Aláhúzta: 

Magyarország területén egy idegen állam egyre erősödő titkosszolgálati és kémtevékenységet folytat, ezt a legutolsó részletig föl kell deríteni. Mindenki, aki ebben részt vesz, azt vagy ki kell utasítani, vagy meg kell büntetni, és biztosítani kell azt, hogy ez a titkosszolgálati akció ne veszélyeztethesse Magyarország szuverenitását, és világossá kell tenni, hogy mindenki, aki Magyarország szuverenitásával és érdekével ellentétes akcióban részt vesz, az kell hogy számoljon a lehető legsúlyosabb következményekkel.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja Savkat Mirzijojev üzbég elnököt (b) a karmelita kolostorban 2025. május 20-án. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki kommunikációs főosztály/Benko Vivien Cher)