Magyarország hídszerepben a türk világ és Európa között

A kulturális összetartás és identitás az egyik legfontosabb tényező a türk államok és Magyarország kapcsolatában – vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vásáry István. A turkológus, korábbi isztambuli főkonzul, majd ankarai és teheráni nagykövet tavasszal vette át a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetését. A diplomatával beszélgettünk többek közt Magyarország szerepvállalásáról a szervezetben, a türk országok és az EU közötti kapcsolatokról, valamint arról is kérdeztük, milyen feladatok várnak a TÁSZ-ra.

Vásáry István magyar orientalista, történész, turkológus, egyetemi tanár, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Fotó: Havran Zoltán

– Magyarország hat éve megfigyelő tagja a szervezetnek, és a tagországokkal fennálló kapcsolatok évről évre szorosabbá váltak. A kapcsolatok erősödéséhez hogyan járult hozzá a TÁSZ?

– A TÁSZ részeként Magyarország gazdasági, kulturális és diplomáciai kezdeményezésekben vesz részt, emellett bekapcsolódott tudományos és technológiai együttműködési projektekbe, különböző kiállításokba és egyéb rendezvényekbe. A tagállamok között létrejött a Türk Befektetési Alap, melynek igazgatója jelenleg a szervezet előző főtitkára, Bagdad Amrejev. Az alap célja, hogy közös fejlesztési projekteket támogasson, elsősorban gazdasági területeken, Magyarország is jelentős összeggel járult hozzá az alaphoz. Hazánk az oktatási programokban is partner, a türk országoknak nagyon sok diákja tanul nálunk különböző egyetemeken. És végül a szervezetnek van egy diplomáciai és politikai oldala: minden évben tartanak egy informális és egy formális csúcstalálkozót, amelyeken Magyarország is részt vesz. Legutóbb 2024. július 5–6-án ült össze a TÁSZ informális csúcstalálkozója a karabahi Susában, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével. Április, azaz munkába állásom óta azt látom, jó irányba halad az együttműködés, de rengeteg teendő volt, többek közt a másfél évvel ezelőtt útjára indított Aszálymegelőző Intézet körül, melynek ügyében eddig nem sok előrelépés történt. Közép-Ázsiában egy közismert problémáról van szó, Magyarországon viszont van egy nagyon erős szakmai háttér, mely olyan intézményekhez köthető, mint a Gödöllői Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Erre a legfontosabb projektként tekintünk most, és már csak az utolsó ecsetvonások vannak hátra, ha minden igaz, októberben teljes mértékben elindulhat az intézet működése, erre a magyar állam szintén biztosított külön pénzösszeget.

– Az Aszálymegelőző Intézet Magyarországról fog működni?

– Igen, szervezetileg a TÁSZ budapesti irodájának felügyelete alá tartozik. Az intézetet öttagú igazgatótanács irányítja, amelynek elnöke a Budapesti Képviseleti Iroda mindenkori vezetője.

– Mindez azt is jelzi, Magyarország egyre nagyobb befolyással vesz részt a TÁSZ munkájában.

– Igen, a magyar vezetésnek is az a szándéka, hogy a türk országokkal erősödjenek a kapcsolatok. Számukra pedig fontos az, hogy Európában egy képviseleti irodával megvetették a lábukat, s Magyarország nem mellesleg uniós tagország is.

– Orbán Viktor miniszterelnök a július eleji susai informális csúcstalálkozón a kelet és yyugat közötti együttműködés létfontosságú pillérének nevezte a szervezetet. Mit gondol, az uniós soros magyar elnökség közelebb hozhatja a TÁSZ-t, valamint a türk világot az Európai Unióhoz?

– Ha pár hónappal ezelőtt kérdezi, azonnal igennel válaszoltam volna. Közismert, hogy soros elnökségünk kezdetén a miniszterelnök bejárta a fél világot: Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban tárgyalt, az általa békemissziónak nevezett utazások keretében. A körútnak óriási visszhangja volt, az Európai Unió bizonyos részeiben negatív, és egyértelműen látszik, hogy a soros elnökség különböző magyar rendezvényeit próbálják minél inkább háttérbe szorítani. Szeptember végén lett volna a külügyminiszteri találkozó Budapesten, melyet Brüsszelbe helyeztek át. Ilyen körülmények között nehéz helyzetben vagyunk, de próbáljuk egyengetni türk barátaink útját. Pár hónappal ezelőtt járt Budapesten Kubanicsbek Omuralijev TÁSZ-főtitkár, akkor Szijjártó Péter külügyminiszterrel egy cselekvési tervet írtak alá arról, milyen téren tudja Magyarország előmozdítani a türk államoknak az EU-val való kapcsolatépítését. 

– Uniós szinten milyen a TÁSZ megítélése? Hiszen a két közösség tagállamai az utóbbi időben több kétoldalú megállapodást is kötöttek.

– Személyes tapasztalatom nincs, de beszédes, hogy nehézségekkel kezdődött a soros elnökség. Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvából érkezett a susai találkozóra, a következő külföldi állomása pedig már Peking volt. Eddig meg sem szólaltak uniós szinten a TÁSZ-szal kapcsolatban, most viszont előtérbe került, még Josep Borrell leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is elítélte, hogy a kormányfő részt vett a csúcstalálkozón. Mindez indokolatlan és érthetetlen, hiszen minden uniós tagországnak joga van önálló kapcsolatokat építeni. A türk országokból gazdaságilag rengeteget profitálunk, elég csak az azeri szénhidrogénre gondolni.

– Júliusi adatok szerint a TÁSZ-országok GDP-je összesen megközelíti az 1,4 billió dollárt, ami egy meglehetősen nagy szám. Meghatározó gazdasági tényezővé válhat idővel a szervezet?

– Törökország, Azerbajdzsán és a három közép-ázsiai ország valóban igen jelentős erőt képvisel, és jelentős a GDP-jük. Amit kiemelnék, hogy az országok modern fejlődéséhez nélkülözhetetlen olyan nyersanyagforrásokban gazdagok, mint a kőolaj és a földgáz, nem beszélve a gazdasági potenciáljukról. A TÁSZ természetesen nincs egy fajsúlyban Kínával, Oroszországgal és Indiával, de ha az együttműködés jelen van és fejlődik, érdekérvényesítő szerephez is juthat. Mindehhez a közlekedés is rendkívül fontos, fő gazdasági útvonala a régiónak az Európa felé, a Kazahsztánon, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és a Törökországon keresztül haladó Középső Folyosó (Middle Corridor). A szárazföldi útvonalhoz is hatalmas beruházások kellenének, ami már a következő évtized feladata lesz.

– Ősszel mérföldkőhöz ér a szervezet, október 3-án lesz tizenöt éve, hogy a mahicseváni megállapodással lefektették az elődszervezet, a Türk Tanács alapjait. Hogyan látja a TÁSZ jövőjét?

– Évről évre intenzívebb lett az együttműködés, és bár számos kihívás merült fel az elmúlt tizenöt évben, világosan látszik, milyen területeken tudunk jól együttműködni. Az egyik ilyen a regionális stabilitás és biztonság, mely közös biztonsági kezdeményezések, a terrorizmus elleni küzdelem és a regionális konfliktusok megelőzése révén valósul meg. A másik a gazdasági integráció és fejlődés – azt hiszem sokan ezt tartják a legfontosabbnak –, hiszen a türk világ egy hatalmas, fontos, nyersanyagban gazdag piacterület. Ami pedig az együttműködést segíti és nem elhanyagolandó tényező, az a kulturális összetartás és identitás, amely sok területen összekapcsol bennünket a TÁSZ országaival.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője

Borítókép: Vásáry István magyar orientalista, történész, turkológus, egyetemi tanár, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (Fotó: Havran Zoltán)