„Magyarország hidat képezhet a türk világ és Brüsszel között”

– Magyarország a Türk Államok Szervezetének egyetlen európai uniós tagjaként hidat képezhet a két fél között – emelte ki hazánk fontosságát a lapunknak adott interjúban Kubanicsbek Ömüralijev, a TÁSZ főtitkára, aki novemberi hivatalba lépése óta először látogatott Magyarországra. A kirgiz diplomata szerint az ukrajnai háború okozta energiaválságban elkerülhetetlen, hogy erősödjön a kapcsolat a türk világ és Brüsszel között.

20230113 Budapest Kubanicsbek Ömüralijev Türkállamok Szervezetének főtitkára Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Novemberi hivatalba lépése óta először látogat Magyarországra. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) együttműködésébe hogyan kapcsolódik be Magyarország mint megfigyelőstátussal rendelkező tagállam?

– Valóban ez az első hivatalos látogatásom Magyarországon, amióta a Türk Államok Szervezetének főtitkáraként hivatalba léptem, azonban nem először járok Budapesten, 1986-ban látogattam először a magyar fővárosba. Magyarország 2018. szeptember 3. óta megfigyelő állam a Türk Államok Szervezetében – ez természetesen nem véletlenül alakult így. Partnerségünk Magyarországgal a közös érdekekben és a közös történelemben gyökerezik, beleértve a közös örökséget és a nyelvi köteléket. A 2018-as TÁSZ-csúcstalálkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, „a magyarok a hun–türk Attila leszármazottainak tartják magukat, a magyar pedig a türk nyelvek rokona”.

Magyarország több mint egy évtizede tartó keleti nyitás politikájának köszönhetően stratégiai szintet ért el a türk államokkal fennálló kétoldalú kapcsolataiban, emellett sokkal többet jelent nekünk, mint megfigyelő tagállam.

Mostanra a szervezet minden tagállamának fővárosában van magyar képviselet, és jelentősen megnőtt Magyarország, valamint a türk országok közötti kétoldalú hivatalos látogatások száma. A TÁSZ tagállamai a szamarkandi csúcstalálkozón megerősítették elkötelezettségüket a Magyarországgal fennálló partnerségük erősítése mellett. Magyarország ugyanis folyamatosan aktív szerepet vállal a TÁSZ-ban, különféle kezdeményezéseket vezet és vesz bennük részt, például az oktatás, a gazdaság és a kereskedelem területein. Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is említette korábban, az elmúlt években a szervezet tagállamai és a Magyarország közötti kereskedelem a háromszorosára, 4,5 milliárd dollárra emelkedett, ami természetesen nem elég, de továbbra is dolgozunk a számok növelésén. A TÁSZ budapesti képviseletét azzal a céllal hozták létre, hogy továbbfejlessze Magyarország és a türk államok közötti együttműködést, valamint előkészítse a visegrádi négyek országaival és az európai intézményekkel való együttműködést. A TÁSZ tagországaiban több mint 160 millióan élnek, és a szervezet GDP-je több mint 1500 milliárd dollár, ez is mutatja jelentőségünket.

– Találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Miről tárgyaltak?

– A megbeszélések fő témái között olyan kiemelt együttműködési területek szerepeltek, mint a kereskedelem, az energia és a kultúra, továbbá Magyarország szerepe a TÁSZ-ban és a szervezet Európai Unióval való kapcsolatának erősítése. Megvitattuk a 2022. november 11-én Üzbegisztánban tartott csúcstalálkozón elfogadott határozatokat és dokumentumokat, különös tekintettel a szervezet 2022–2026-os stratégiájára, amelynek célja a közös válaszadás segítése, továbbá segíti a tag- és megfigyelő országokat céljaik megvalósításában és az évtized kihívásainak legyőzésében. Magyarország mint megfigyelő állam minden bizonnyal egyedülálló és központi szerepet fog betölteni a célok megvalósításához szükséges konkrét vállalások esetében. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősödését segítette, hogy a magyar Eximbank közel egymilliárd dollár hitelt ajánlott fel a türk országokban befektető magyar cégeknek

 A budapesti képviseleti iroda által szeretnénk szervezni egy üzleti fórumot a TÁSZ-országok, Magyarország és a V4-országok üzletembereinek részvételével a további üzleti és befektetési lehetőségek kiaknázására. A következő időszakban keresni fogjuk az együttműködési lehetőségeket a Nemzetközi Visegrádi Alappal is.

A szamarkandi csúcstalálkozón az elnökök aláírták a Türk Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodást, amelyen erőteljesen dolgozunk és nagyra értékeljük Magyarország részvételi készségét az alapban, valamint minden olyan kezdeményezést, amely az országaink közötti kereskedelmi forgalom növelését célozza.

Együttműködésünk egy másik fő témája az oktatás. Hatalmas figyelem övezi a magyar ösztöndíjprogramokat a TÁSZ-országok diákjai részéről, örülnénk, ha államainkból még több diák tanulna Magyarországon, ugyanis ez is közelebb hoz minket egymáshoz. Jelenleg több mint hatszáz diákunk tanul az országban. Beszéltünk a Türk Egyetemek Uniójáról is, amelyhez előreláthatólag Magyarország is csatlakozni fog, ezáltal bővíthetjük együttműködésünket az oktatás területén. Emellett a magyarok rendezik meg a kurultaj hagyományőrző eseményt, amely közös kultúránkat mutatja be a világnak. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben Magyarországra is eljutnak a Nomád Világjátékok, amely 2014 óta a TÁSZ keretein belül kerül megrendezésre. Ez tovább erősítené szolidaritási és testvéri kapcsolatainkat.

– A tavalyi szamarkandi csúcstalálkozón abban állapodtak meg a tagországok, hogy Budapesten hozzák létre az aszálymegelőzési intézetet. Miért éppen a magyar fővárosra esett a választás?

– A budapesti székhelyű intézet az aszály országainkra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklésére törekszik, felhasználva Magyarország vízgazdálkodási és aszálymegelőzési szakértelmét és tapasztalatát, hiszen nagy múltra tekint vissza a vízzel kapcsolatos kérdésekben, és számos olyan innovatív vízgazdálkodási megoldást dolgozott ki, amelyek a TÁSZ tagországai számára előnyösek lehetnek. Abban bízunk, hogy az év végére már láthatjuk az intézet munkájának eredményeit. Emellett az ország földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi a tagállamok tudósainak, kutatóinak, szakértőinek, hogy együtt dolgozzanak és megosszák egymással tapasztalataikat. Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, ezáltal uniós támogatásokhoz és forrásokhoz juthatna az intézet tevékenységének támogatására.

– A napokban arról beszélt, hogy a Türk Államok Szervezete nyitott az Európai Unióval való szorosabb együttműködésre. Magyarország, mint a TÁSZ egyetlen uniós országa, hozzájárulhat ehhez a célkitűzéshez?

– Igen, mindenképpen hozzájárulhat a szervezet és Brüsszel szorosabb együttműködéséhez. Magyarország mindkét szervezet tagjaként hidat képezhet a két fél között, elősegítve a kommunikációt és az együttműködést. Eközben a türk világ előtt új kapuk nyílnak meg Közép-Európa és az Európai Unió egésze felé: mindez azt a feladatot rója Magyarországra, hogy hídországként működjön, miközben a kétoldalú kapcsolatokat is erősíti. Emellett az ország uniós szakpolitikával és eljárásaival kapcsolatos tapasztalata is értékes lehet a TÁSZ-országoknak. Magyarország a szervezet szószólójaként is felléphetne az Európai Unión belül, és a szervezet érdekeit, céljait más uniós országok felé is népszerűsíthetné.

– Brüsszellel az energia területén is szorosabbra fűznék a kapcsolatokat, amiről éppen az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság idején esik szó. A türk államokkal fennálló kapcsolat erősödése kiutat jelenthet-e a válságából?

– Az Európai Unió az ukrajnai háború nyomán energiaforrásokra vonatkozó szankciók sorozatát vetette ki Oroszországra, amelyeket végül az olajimportra is kiterjesztettek. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy más országok pótolják az orosz szénhidrogén-ellátás hiányát. Ilyen körülmények között hosszú távon új kapuk nyílhatnak meg az energiaszállítás és -kereskedelem területén, amelyben Közép-Ázsia és a Kaukázus létfontosságú szerepet játszhat. A türk államoknak jelentős természeti erőforrásaik vannak, beleértve az olajat, a földgázt, a szenet és a vízenergiát, amelyeket potenciálisan az Európai Unió energiaszükségleteinek kielégítésére lehetne használni.

Ebben az esetben a TÁSZ szorosabb kapcsolatokat létesíthet Brüsszellel az energia területén az ukrajnai háború okozta energiaválság kezelésére. Magyarország az egyedüli uniós országként itt is hídként szolgálhatna az Európai Unió és a türk nemzetek között, ehhez azonban komoly befektetésekre van szükség.

A TÁSZ a következő években biztonságos és fenntartható partner lehet az európai kereslet biztosításának elősegítésében, különösen a pusztító háború és a nagyon bizonytalan orosz–európai kapcsolatok nyomán.

– Lát esélyt arra, hogy hamarosan békés rendezéssel zárul a háború?

– Az ukrajnai háború egy összetett és folyamatos konfliktus, nehéz megjósolni, hogy mikor vagy hogy egyáltalán békés rendezéssel végződik-e. A helyzetet számos tényező befolyásolja, beleértve a politikai, gazdasági és katonai megfontolásokat. Vannak folyamatban lévő szankciók és ellenszankciók, amelyek szintén befolyásolják a helyzetet. Ezenkívül az ukrajnai fronton rendkívül ingatag a helyzet, ami tovább fokozza a feszültséget. Fontos megjegyezni, hogy minden békés rendezés kompromisszumot és engedményeket igényel minden érintett fél részéről, valamint erős nemzetközi támogatást. De jelenleg nehéz megmondani, hogy a konfliktus hamarosan békés rendezéssel véget ér-e.

Borítókép: Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára Budapesten 2023. január 13-án (Fotó: Mirkó István)