Türk Államok Szervezete: egyre erősödő regionális együttműködés

– A Türk Államok Szervezete egyre jelentősebb szereplője a közép-ázsiai és eurázsiai térség politikai és gazdasági hálózatainak. A térség fejlődése globális nézetben is figyelemre méltó, a kölcsönös szimpátia és közös kulturális gyökerek pedig a keleti nyitás során kiváló alapot jelentenek a türk államokkal való gazdasági kapcsolatoknak – mondta el lapunknak Vasa László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Türk Államok Szervezetének állam és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án Fotó: Vyacheslav Oseledko Forrás: AFP

Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására valószínűleg Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Alijev azeri, Shavkat Mirziyoyev üzbég, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Sadyr Japarov kirgiz elnök, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is. 

The Informal Summit of the Heads of State of the Organization of Turkic States will take place on 20–21 May 2025 in Budapest, the capital of Hungary.
Held under the theme “Meeting point of East and West” the Informal Summit will offer a timely opportunity for the Heads of State… pic.twitter.com/GnVliQqmBW

— Organization of Turkic States (@Turkic_States) May 16, 2025

A Türk Államok Szervezete (Organization of Turkic States) egy regionális nemzetközi szervezet, amely a török nyelvű államok politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének elmélyítését tűzte ki célul. A szervezet központja Isztambulban található, és szerepe az utóbbi években látványosan megnövekedett, különösen a geopolitikai súlypontok átrendeződése és a multipoláris világrend erősödése közepette. A szervezet elődje a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa volt, amelyet 2009-ben alapítottak Nahicsevánban (Azerbajdzsán). 2021-ben, az isztambuli csúcstalálkozón vette fel mai nevét: Türk Államok Szervezete.

A szervezet jelenlegi tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán. Megfigyelőként csatlakozott: Magyarország (2018 óta), Türkmenisztán (2021 óta), Észak-Ciprus Török Köztársaság (2022 óta – csak Törökország ismeri el államként). Magyarország megfigyelői státusza a keleti nyitás politikájának része, és kulturális, valamint gazdasági együttműködésen alapul. A szervezethez kapcsolódik több szakosított intézmény is, például a Türk Akadémia, a Türk Kulturális Alap vagy a Türk Üzleti Tanács.

Geopolitikai jelentőség

A szervezetnek a globális energiapiacon is jelentős szerepe lehet, tekintettel a tagállamok nyersanyagkészleteire és tranzitútvonalaira. Emellett a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez (BRI) is kapcsolódnak számos ponton.

A Kelet és Nyugat kereskedelméről azt kell tudni, hogy eddig ez jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belarusz és Lengyelország útvonalon folyt, de ez a háború miatt délre eltolódott

– mondta lapunknak Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ez az úgynevezett középső korridor eddig is létezett mint alternatíva, éppen a nagy árumennyiség miatt, ahol van egy létező infrastruktúra, azonban a háború miatt jelentős igény mutatkozik arra, hogy másik szárazföldi megoldásként fejlesszék. A tengeri szállítás ugyanis sokkal hosszabb, és a Vörös-tengeren például nem tekinthető teljesen biztonságosnak, mutatott rá a szakértő.

– A fókusz tehát a középső korridor fejlesztésén van. Kína az Övezet és Út kezdeményezés keretében ezt az útvonalat mindenképpen fejleszteni szerette volna, másrészt az Európai Unió is egyre inkább szeretne beruházásokat eszközölni a térségben, folytatta.

Erről is szól az EU nemrégiben újra bejelentett Global Gateway programjának részét képező 12 milliárdos befektetési forrás, illetve azon belül egy tízmilliárdos infrastruktúra-fejlesztés. Ez a közép-ázsiai fejlesztésre fókuszál. A középső korridor, a Dél-Kazahsztánon át vezető vonal az, amit az EU is fejlesztene, és amit egy világbanki tanulmány is a preferált útvonalként nevezett meg. 

Vasa László (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez új értelmet ad a Budapest–Belgrád vasútvonalnak is, ami egy nagyon fontos eleme lehet a kelet–nyugati kereskedelemnek, hiszen a jelenlegi tervek szerint Magyarország egy fontos elosztóközpontja lesz ennek a középső korridornak, az áruszállítás európai része ugyanis főként ezen, a Szerbiából belépő vonalon keresztül történne.

– Nem csak a kereskedelmi kapcsolatok bővülnek ezáltal, de a konnektivitás az egymás közötti sokrétű kapcsolatokat is javítani fogja – hangsúlyozta a szakértő. Mint mondta:

Emellett a jövőt tekintve az észak–déli kereskedelemre is kihat a türk együttműködés, hiszen India például nagyon kacsingat a közép-ázsiai térség felé. Ebben szerepet kaphat Üzbegisztán és Afganisztán is, a türk országok számára pedig alapvető fontosságú, hogy eljussanak a világtengerekhez, az Indiai-óceánhoz.

– Egy elképesztően nagy lehetőség-mátrix rajzolódik ki a közép-ázsiai és a kaukázusi országok számára, és nem véletlen, hogy ennyire felfokozott az érdeklődés irántuk. Mivel ők már elkezdték önmagukat megszervezni a Türk Államok Szervezetén keresztül, már arról beszélnek, hogy hogyan tudják könnyíteni a határátlépést, fejleszteni a puha infrastruktúrát, azaz hogyan tudják közelíteni egymáshoz a vámrendszereiket, és vámunióról is tárgyalnak – mondta Vasa László.

Mi a magyar érdek a türk államok vonatkozásában?

A magyar érdekek visszavezetnek a keleti nyitás doktrínájához, miszerint nem célszerű kizárólag a nyugati partnerekhez ragaszkodni a befektetések és a kereskedelem terén, ami bölcs döntés volt, hiszen látható, hogy Németország gyengélkedésével az exportbevételek is csökkennek, a tőkebefektetések terén pedig már a keleti partnerek vették át az elsőséget

– hangsúlyozta Vasa László.

Szadir Japarov, Kirgizisztán elnöke a Türk Békerend Legfelsőbb Érdemrendjét adományozza Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Türk Államok Szervezete államfőinek 11. csúcstalálkozóján (Fotó: AFP/ Vyacheslav Oseledko)

– Ebbe az ívbe illeszkedik az is, hogy azokhoz a keleti partnerekhez fordulunk, ahol van egyfajta kulturális kapocs és megértés. Magyarországnak megkérdőjelezhetetlenül vannak türk gyökerei és közös történelme, így bár nem vagyunk teljes jogú tagok, de megfigyelő tagként is gyakorlatilag a legaktívabb tagok közé tartozunk – mondta a szakértő.

Az elmúlt 15 év során a Türk Államok Szervezetének országai közül mind az import, mind az export tterén Törökország volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, amelyet szorosan Kazahsztán követ. A többi tagország, köztük Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán kisebb arányban vesz részt Magyarország külkereskedelmében, írta az Eurasia Center elemzése.

Magyarország számára a keleti nyitás politika részeként a Türk Államok Szervezetének tagországaival folytatott kereskedelmi partnerkapcsolatai meghatározóak. Különösen igaz ez a megállapítás Törökországra, amelynek kulcsfontosságú szerep jut e tekintetben, mivel Budapest és Ankara az elmúlt 15 év során számos stratégiai ágazatban erősítette meg szakmai kapcsolatait, melyek mellett a két ország közötti beruházások volumene is jelentősen növekedett. 

A szakértő szerint a kölcsönös szimpátia és a közös kulturális gyökerek ágyaznak meg a türk államokkal való jó gazdasági kapcsolatoknak.

– Ehhez a kiváló politikai kapcsolatokat a magyar kormány az elmúlt időszakban megteremtette, a vállalkozásokon múlik, hogy hogy tudnak ezzel élni. 

Ennek köszönhető, hogy az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell szintén gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban szintén Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is

– összegezte Vasa László.

Borítókép: A Türk Államok Szervezetének állam- és kormányfői a szervezet 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)