Selyemúton a XXI. századba – Taskent és Budapest között

Évszázadokkal ezelőtt a Kínát és Európát összekötő selyemút volt az akkori világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, amely nemcsak gazdasági, de politikai és kulturális szempontból is meghatározta az eurázsiai világot, és hídként szolgált Kelet és Nyugat között. Azóta a történelem kereke jó néhányat fordult. Ma világunk folyamatosan változó politikai és gazdasági környezetében egyre inkább felértékelődik a regionális együttműködéseken és a közvetlen kapcsolatokon keresztül ívelő konnektivitás. Magyarország az elmúlt közel másfél évtized alatt felismerte ennek lehetőségét, és túllépett a hagyományos, euroatlanti szövetségi rendszerek határain. A Türk Államok Szervezetének május 21-i ülésén és az ahhoz kapcsolódó találkozókon pedig a pilléreket összekötő híd tovább szélesedhet. Az újkori selyemút tehát folytatja az évszázados hagyományokat.

2025. 05. 19. 4:57
Üzbegisztán
Orbán Viktor miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég elnök Fotó: Az Üzbég Köztársaság Elnökének Sajtóosztálya
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A biztonsági kihívások láttán ma már az is nyilvánvaló, hogy a blokkosodás helyett egyre inkább a kapcsolatokra, összeköttetésekre, a kelet–nyugati együttműködésre, konnektivitásra, valamint tisztességes, egységes és akadálymentes globális kereskedelmi rendszerre van szükség. 

Selyemút
Orbán Viktor kormányfő és Savkat Mirzijojev üzbég elnök Fotó: MTI

Ez a látásmód elsőként a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiájában mutatkozott meg, amelynek keretében a már ismert távol-keleti gazdasági-politikai nagyhatalmak mellett megindult a közeledés más régiók, így Közép-Ázsia felé – egy időben a selyemút ideológiájának újraélesztésével.

A közép-ázsiai államok addig kevéssé ismert, ám kiaknázatlan lehetőségeit felismerve Magyarország a közös történelmi gyökerekre alapozva – lévén a „legnyugatibb keleti nép” – az utóbbi évtizedekben a selyemúthoz hasonló „híd”-ként köti össze a türk nemzeteket és a nyugati világot.

 Az 5+2 (megfigyelő) tagból álló Türk Államok Szervezete ennek hatékony keretet biztosít, hiszen a tagok nemcsak egymással, de szervezetként a nagyobb entitásokkal, közösen, összefogva tudnak tárgyalni és ezáltal erősödni.

Magyarország és – az egykori történelmi selyemút fontos és gazdag állomásainak, Bukharának és Szamarkandnak otthont adó – Üzbegisztán között különösen jó a kölcsönös tiszteletre épülő kapcsolat, rendszeres a magas szintű párbeszéd – csak az elmúlt négy évben több alkalommal találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég elnök, ami önmagában is jelzi a bizalom magas szintjét. Ezt erősítette tovább az a 2021 márciusában megkötött stratégiai partnerségi szerződés – Magyarország ezzel az első uniós ország lett, amellyel Üzbegisztán ilyen jellegű megállapodást hozott létre. 

Mivel nincsenek nyitott vagy vitás politikai kérdések, ez a kedvező hangulat utat nyitott az üzbegisztáni piac iránt érdeklődő magyar vállalatok előtt is. A befektetési kedv eredménye nem maradt el. 

Az elmúlt öt évben megduplázódott a két ország közti kereskedelmi forgalom, megjelenhettek olyan nagyvállalatok az üzbég piacon, mint például az OTP, emellett több jelentős projekt is folyamatban van a gyógyszeripar, vegyipar, az agrárium és legújabban a telekommunikáció és az IT-szektor vonalán, az együttműködés pedig a várakozások szerint az energetikára is kiterjedhet.

Közép-Ázsia dinamikusan fejlődő térsége egyre nagyobb jelentőséggel bír az európai biztonság és gazdaság szempontjából, és mivel a biztonság és az országvédelmi képességek erősítése prioritássá lépett elő, nemcsak gazdasági, védelmi téren is megkezdődött a – vélhetően a fentiekhez hasonlóan gyümölcsöző – együttműködés. 

Április közepén Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter üzbég partnerével a két ország közti védelmi együttműködésről írt alá megállapodást. A közép-ázsiai régió stabilitása hazánk biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú. 2023 óta Magyarország üzbegisztáni nagykövetsége tölti be a NATO összekötő nagykövetség szerepét, ebből kifolyólag hazánk diplomáciai képviselete jelenti az első közvetlen kapcsolódási pontot a szövetséghez. Üzbegisztán a közép-ázsiai régióban jelentős szereplő a terrorizmus elleni küzdelemben, ezáltal fontos partnere a szövetségnek is.

Szintén fontos és lehetőségeket rejtő terület a környezetgazdálkodás: Magyarország tapasztalatai a Duna fenntartható hasznosítása terén fontosak lehetnek a közép-ázsiai vízkihasználás szempontjából, de a magyar klímastratégia is példaként szolgálhat Üzbegisztán klímapolitikájának megalkotásakor. 

Mindennek az alapja azonban a képzés és a tanulás – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például tavaly novemberben elmondta: ma már nincs olyan vezető magyar egyetem, amelynek ne lenne partnerkapcsolata üzbég oktatási intézménnyel.

Az újkori selyemút tehát folytatja az évszázados hagyományokat, és összeköti Keletet és Nyugatot – ennek a hídnak pedig két fontos pillére Budapest és Taskent. A Türk Államok Szervezetének május 21-i ülésén és az ahhoz kapcsolódó találkozókon pedig a pilléreket összekötő híd tovább szélesedhet.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég elnök (Forrás: Az Üzbég Köztársaság elnökének sajtóosztálya)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.